Ne­héz is vol­na de­fi­ni­ál­ni egy, két, há­rom szó­val. Vál­lal­ko­zó, könyv­ki­adó, lap­ki­adó, fő­szer­kesz­tő. Köl­tő, me­cé­nás. El­ván­do­rolt és vis­­sza­tért ma­gyar. Em­ber, aki ten­ni akar, a Kár­pát-me­den­ce ta­lán leg­gyor­sab­ban el­ma­gyar­ta­la­no­dó tá­ján – Dél-Er­dély­ben.

2005. január 8-án Kocsis Zoltán intésére, Mozart-komponálta kottafejek megszólaltatásával elkezdődött a Nemzeti Hangversenyterem akusztikai hangolása. Rost Andrea énekelt, a Filharmonikusok kedvükre játszottak, a pózoló-fülelő Gyurcsány körül senki, Orbán, az alapkősüllyesztő meg lépni nem tud a népektől. Egy nyaksálas bohém építész pedig most is ott sertepertél, ahelyett, hogy elterülne a pasztell-zöld bársonyszékben, és elégedetten csettintgetve lokátorozná körbe gyönyörű, juharfa termét: ő Zoboki Gábor.

A le­kö­szö­nő L. Si­mon Lász­ló után egy vér­be­li el­mé­le­ti em­ber, Bednanics Gá­bor lett a Fi­a­tal Írók Szö­vet­sé­gé­nek el­nö­ke. Kér­dés, hogy egy len­dü­let­ben lé­vő író­szer­ve­zet mi­re ké­pes ab­ban az idő­ben, ami­kor a kul­tú­ra­fi­nan­szí­ro­zás költ­ség­ve­té­si for­rá­sai lát­vá­nyo­san apad­nak. Az el­múlt és a kö­vet­ke­ző évek­ről be­szél­get­tünk a fris­sen meg­vá­lasz­tott el­nök­kel.

Az el­múlt évet ér­té­ke­lő beszélgetésre kér­tük An­tal Zsol­tot, a Szá­zad­vég Mé­dia­mű­hely ve­ze­tő­jét, aki la­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban az írott saj­tó és a te­le­ví­zió vi­lá­gá­nak vál­to­zá­sa­it is ele­mez­te. Már­ci­us­ban Ma­gyar
Mé­dia­hely­zet 2004 cí­mű kö­tet­tel je­lent­ke­zik a Mé­dia­mű­hely; a szak­em­ber a ku­ta­tá­sok leg­fon­to­sabb ta­pasz­ta­la­ta­it osztotta meg velünk.

Az asz­ta­lon könyv, a cí­me: Meg kell öl­ni de Gaulle­-t. Fran­ci­á­ból for­dí­tott mű, egy an­ti­kom­mu­nis­ta ma­gyar ka­to­na­tiszt val­lo­má­sa. Aki 1956 után Fran­cia­or­szág­ba ke­rült és fran­cia Al­gé­ria fel­adá­sá­ért a tá­bor­nok-el­nö­köt áru­ló­nak tar­tó fran­cia cso­por­tok­kal ala­kí­tott ki szo­ros kap­cso­la­tot. A ma­gyar ka­to­na­tiszt egyi­ke volt azok­nak, aki 1962. au­gusz­tus 22-én tü­zet nyi­tot­tak a köz­tár­sa­sá­gi el­nök au­tó­já­ra. A tet­té­ért ha­lál­ra­ítélt egy­ko­ri me­rény­lőt Mar­ton La­jos­nak hív­ják. La­punk­nak éle­té­ről be­szél.

Egy „hi­va­ta­los” győz­tes Moszk­va si­e­tős gra­tu­lá­ci­ó­já­val a zse­bé­ben és egy „va­ló­di”, aki mel­lett több­szá­zez­res tö­me­gek tün­tet­nek or­szág­szer­te. Lap­zár­tánk­kor mind­ös­­sze en­­nyit le­he­tett biz­ton­ság­gal ál­lí­ta­ni a no­vem­be­ri uk­rán el­nök­vá­lasz­tás vég­ered­mé­nyé­ről.

Tu­cat­nyi tur­né­hely­szín után a cí­vis­vá­ros ne­ve­ze­tes Fő­nix Csar­no­ká­ba köl­tö­zik az a rocktrió, amely­nek ne­ve hal­la­tán so­kak­nak egy ágas-bo­gas vas­tárgy ug­rik be. Fiatal(os) pol­gá­rok mil­li­ó­i­nak meg a szí­ve dob­ban, a fü­lé­ben pe­dig egy han­gos ér fé­mes kvint­ben kezd üt­ni. Luk­ács La­cit nem na­gyon le­het utol­ér­ni az M3-ason… kör­be­lö­vöm hát kér­dé­sek­kel.

Ka­to­nai is­ko­lák és bu­da­pes­ti kat­lan­csa­ta. Szer­vez­ke­dés a kom­mu­nis­ta ál­lam­rend el­len, bör­tön. Cor­vin-köz és me­ne­kü­lés. Új­ra­kez­dés Fran­cia­or­szág­ban. Íme a hetvenötéves Sujánszky Je­nő élet­út­ja, aki a Fran­cia­or­szá­gi Ma­gyar Sza­bad­ság­har­cos Szö­vet­ség ve­ze­tő­je­ként év­ti­ze­de­ket ál­do­zott éle­té­ből a ma­gyar for­ra­da­lom szel­le­mé­nek éb­ren­tar­tás­ára és a nyu­ga­ti köz­vé­le­mény tá­jé­koz­ta­tá­sá­ra. Pá­rizs­ban be­szél­get­tünk ve­le no­vem­ber ne­gye­di­ke, a for­ra­da­lom el­tip­rá­sá­nak év­for­du­ló­ja kap­csán.

Térey Já­nos 34 éves köl­tő-drá­ma­író. A Nibelung-lakópark cím­mel a he­tek­ben je­lent meg drá­ma­tet­ra­ló­gi­á­ja, amely már­is a hó­nap iro­dal­mi ese­mé­nye. A szer­ző­vel be­szél­get­tünk a könyv kap­csán – de nem fel­tét­le­nül a könyv­ről.

Sármos. És nem ké­sik, te­hát nem is túl mű­vészsze­rű, vi­szont an­­nyi­val előbb jön, hogy az már min­den ha­tá­ron túl­megy. Már-már al­lűr. Több­ször ta­lál­koz­tunk, de min­dig zse­bes ka­to­nai gya­kor­ló­ban lá­tom. Egye­bek közt Pest­er­zsé­be­ten, Sü­me­gen, Szokolyán, So­rok­sá­ron lát­ni mű­ve­it. Szer­vez, sü­rög-fo­rog. Pe­dig (vagy mert?) Lel­kes Márk szob­rász­mű­vész.