Új, vir­tu­á­lis csa­ta­te­ret fe­dez­tek fel ma­guk­nak po­li­ti­ku­sa­ink, akik mind gyak­rab­ban ke­rül­nek egy­más­sal konf­lik­tus­ba kü­lön­bö­ző internet-címek bir­tok­lá­sa okán. A kö­zel­múlt­ban az europaterv.hu és az orban.hu ese­te ka­pott na­gyobb­faj­ta saj­tó­vissz­han­got, ko­ráb­ban a hajramagyarorszag.hu, a fopolgarmester.hu és a pannonradio.hu kö­rül tá­mad­tak po­li­ti­kai jel­le­gű vi­ták. Írá­sunk­ban a po­li­ti­ka-kö­ze­li domainek kö­zött sze­mez­ge­tünk.

„Nem te­szünk kü­lönb­sé­get akö­zött, hogy va­la­ki el­kö­vet­te a ter­ro­ris­ta ak­ci­ót vagy tá­mo­ga­tást nyúj­tott eh­hez” – mond­ta Bush el­nök szep­tem­ber 11-e után, és ha­ma­ro­san vi­lá­gos­sá vált, hogy Szad­dam­ra gon­dol, aki­ről kor­mány­za­ti su­gal­lat­ra egész Ame­ri­ka el­hit­te, hogy kö­ze van az Al Kaida me­rény­lő­i­hez. Tony Blair eköz­ben az ira­ki ve­gyi fegy­ve­rek 45 per­cen be­lü­li be­vet­he­tő­sé­gé­vel pró­bál­ta meg­nyer­ni a vo­na­ko­dó brit köz­vé­le­ményt a há­bo­rú­nak.

A fran­cia nem­zet­gyű­lés pár he­te el­söp­rő több­ség­gel el­ső ol­va­sat­ban jó­vá­hagy­ta a köz­ok­ta­tás val­lá­si sem­le­ges­sé­gé­nek – jó egy év­szá­za­dos – köz­tár­sa­sá­gi alap­elv­ét meg­erő­sí­tő laicitási tör­vényt, amely tilt­ja, hogy a ta­nu­ló ál­la­mi is­ko­lák­ban fe­le­ke­ze­ti ho­va­tar­to­zá­sát „tün­te­tő­en” jel­ző szim­bó­lu­mot, öl­tö­zé­ket vi­sel­jen. Az egy­ér­tel­mű­en a mu­zul­mán lá­nyok is­ko­lai ken­dő­vi­se­lé­se el­le­ni fel­lé­pés­ként ér­tel­me­zett jog­sza­bály el­fo­ga­dá­sát a fran­cia köz­élet a republikanizmus győ­zel­me­ként ün­ne­pel­te. Az ab­szurd „ken­dő­há­bo­rú” azon­ban leg­fel­jebb csak ar­ra jó, hogy lep­let bo­rít­son a be­ván­dor­lás­sal kap­cso­la­tos, egy­re ége­tőbb, va­ló­di kér­dé­sek­re.

Az új pénzügyminiszter kommunikációs offenzívával igyekszik meggyőzni a piacokat arról, hogy a kormány szakít az elmúlt év sodródó gazdaságpolitikájával. A kormányzat gazdaságpolitikai hitelességének helyreállítása azonban komoly politikai kockázatokat hordoz magában – írja legfrissebb elemzésében a Budapest Analyses központ. A kül- és belpolitikai, gazdasági témákat rendszeresen feldolgozó szellemi műhely Draskovics Tibor szerepét, politikáját és a magyar gazdaság kilátásait elemzi. A tanulmány egésze és további írások elérhetők a www.budapestanalyses.hu honlapon.

Véget vetünk azoknak az időknek, amikor a mindenkori oktatási miniszter mondja meg az egyetemeknek, hogy milyen legyen a magyar felsőoktatás – mondta tavaly novemberben Magyar Bálint oktatási miniszter az ELTE vezetőinek és oktatóinak, miután másfél órás előadásban vázolta nekik, hogy milyen lesz a magyar felsőoktatás az általa végighajszolt reformok után. Különben is lusták, buták, rugalmatlanok és önzők vagytok, elisszátok a kutatási támogatásaitokat, örüljetek neki, hogy még ebben a hónapban is megkapjátok a fizetéseteket. Ez utóbbit természetesen kissé finomabban fogalmazta meg a magyar liberalizmus egyik fenegyereke, de a lényegen ez nem változtat.

A magyar királyi televízió olyan, mint a Tanúból megismert „magyar narancs”: citrom sárga és savanyú. Állítólag közszolgálati televízió lenne, valójában azonban közpénzből finanszírozott politikai kifizetőhely, némi kereskedelmi jelleggel.

Hogy a magyar felsőoktatást valóban némileg helyre kell pofozni, senki nem vitatja. 1990 és 2002 között ugyanis a felsőoktatásban tanulók száma 101 ezerről 382 ezer főre, vagyis csaknem a négyszeresére emelkedett. Ugyanebben az időszakban a oktatók létszáma csak 40%-kal, 16.319-ről 23.151 főre bővült, tehát az egy oktatóra jutó hallgatók száma 6,2-ről 16,5-re nőtt.

A szer­bi­ai par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok vég­ered­mény­ének is­me­re­té­ben min­den­ki szá­má­ra bi­zo­nyos­sá vál­ha­tott, hogy a ha­tá­ron tú­li ma­gyar­sá­got jel­lem­ző de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tok mel­lett el­hi­bá­zott az a po­li­ti­kai stra­té­gia, amely­nek ér­tel­mé­ben ezen kö­zös­sé­gek po­li­ti­kai kép­vi­se­le­tei, de­mok­ra­ti­kus vá­lasz­tá­so­kon meg­mé­ret­tet­ve, min­den­kor meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet játsz­hat­nak az adott or­szág po­li­ti­kai éle­té­ben, ez­ál­tal biz­to­sít­va a kö­zös­ség min­den­ko­ri ha­té­kony ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­sét. A min­den­hol tör­vény­be fog­lalt vá­lasz­tá­si kü­szöb át­lé­pé­se a fo­gyat­ko­zó, ugyan­ak­kor bel­ső el­len­té­tek­től meg­osz­tott ma­gyar­ság szá­má­ra ne­he­zen meg­ha­lad­ha­tó aka­dályt je­lent.

Háromdínáros kenyeret és csaknem Zágrábig nyúló Nagy-Szerbiát ígért kampányában a tavaly decemberi választásokon győztes Szerb Radikális Párt listavezetője. A hágai kényszerszabadságát töltő Vojislav Seselj csetnikvajda távollétében vezérkedő Tomislav Nikolics a teljesség kedvéért természetesen a gonosz magyarok által félholtra vert ártatlan szabadkai szerb gyerekek rémképét is felvillantotta.

Az utób­bi évek­ben szá­mos új fel­ső­ka­te­gó­ri­ás ho­tel nyi­tot­ta meg ka­pu­it ha­zánk­ban, azon­ban a 2001. szep­tem­ber 11-ét kö­ve­tő vis­­sza­esés, il­let­ve az uta­zá­si szo­ká­sok át­ala­ku­lá­sa ko­moly ki­hí­vá­sok elé ál­lít­ja a már mű­kö­dő és az épü­lő­fél­ben lé­vő szál­lo­dák me­nedzs­ment­jét. A bu­da­pes­ti pi­ac te­lí­tett, így az in­gat­lan­fej­lesz­tők fi­gyel­me egy-egy fel­ka­pott vi­dé­ki hely­szín fe­lé for­dul­hat.