Ha egy el­len­zé­ki po­li­ti­kus mond­ta vol­na azt, hogy a ko­vács­iz­mus­nak ezen­nel vége – ugyan, az fel se tűnt vol­na. Ha még­is, ak­kor csak a meg­szo­kott mó­don mel­lé­ren­delt/ér­ten­dő kom­csi­zás mi­att, ha még­sem ami­att, ak­kor a minden-ellenzék-átka at­ti­tűd vont vol­na rá fi­gyel­met, nevesül az, hogy itt va­la­ki már megint pat­tog. De nem így tör­tént.

Kórházba egyszer megy az ember. Utána már csak haladékot kap. Vagy megszökhet.

Nyár van. Te­hát több te­ret a nők­nek! Szer­kesz­tő­sé­günk­ben egy ide­je mind több­ször ­hang­zik el az elv: an­nál jobb a lap, mi­nél több ben­ne a nő. Hát tes­sék.

Nem hit­tük vol­na, hogy el­jön ez a nap. De el­jött. Az au­gusz­tu­si Do­rom­bo­ló ci­cus-díj­jal a Ma­gyar Na­rancs egyik cik­ké­nek szer­ző­jét tün­tet­jük ki. A díj per­sze a szer­zőt il­le­ti (nemnyukapiszka!), de a lap se ma­rad­jon dí­ja­zat­lan: mint kü­lön­dí­jat, fo­gad­ja szer­kesz­tő­sé­günk mély meg­döb­be­né­sét. Mert tény­leg nem hit­tük vol­na.

Csak egé­szen kis gyer­me­kek kép­zel­he­tik azt, hogy a po­kol az a hely, ahol nagy kon­dé­rok­ban fő­zik a bű­nö­sö­ket. Ez mar­ha­ság. A po­kol az a hely, ahol ir­tó­za­tos me­leg van, ár­nyék se­hol, iz­zadt bő­rünk­re por és ki­sebb bo­gár­fa­u­na ta­pad, visz­ke­tünk, mint a fe­ne, és ri­biz­lit kell szü­re­tel­nünk.

An­­nyi meg­szé­gye­ní­tés, le­ke­ze­lés, meg­ves­­sző­zés után vég­re egy iga­zi, si­ke­res, eu­ró­pai, va­ku­le­me­rí­tő mi­nisz­ter­el­nö­ki lá­to­ga­tás a mes­­szi Ame­ri­ká­ban!

„Az előrejelzések szerint a mai napon ismét tornádóerejű vihar várható Budapesten. Ma reggel felkértem a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokságot, hogy fokozott készültségben álljon készenlétben a viharkárok elhárítására” – kezdetű közleményét juttatta el Demszky Gábor június 11-én pénteken a magyarországi sajtóorgánumokhoz. Később vihar nem ebből lett. Sőt, ebből sem lett.

A szal­ma­öz­ve­gyi lét – Bruce Willis tel­jes al­ko­tói mun­kás­sá­gát be­csül­ve, de az­zal mé­lyen egyet nem ért­ve – nem va­la­mi fák­lyás­me­net. Az em­ber be­szo­rul a pizzafutár-videotéka-dobozos sör bermudaháromszögbe, ezért elő­ször jó öt­let­nek tű­nik, hogy Jó­zsi bá­csit, apánk nagy­báty­ját, aki épp csak át­uta­zott és ho­zott egy kis ha­za­it és „felhívtalakgondoltamitthonvagy”, meg­in­vi­tál­juk ebéd­re.

Az Inter-Európai rész­vény-köz­tár­sa­ság dél­ceg nagy­tő­kés kor­mány­zó­já­nak, Megyó bá­csi­nak és ár­fo­lyam­nye­re­ség­re éhes csa­pa­tá­nak ke­vés ide­je ma­rad a de­mok­ra­ti­kus já­ték­sza­bály­ok­kal va­ló bí­be­lő­dés­re.