|
|
|
|
fényező (2005. március)
|  | A cukrászda nem a gondtalanság krémes-cukros szigete, amelynek rumaromával teli lagúnájába rigójancsikból kötözött tutajon érkezünk, miközben a sziget őslakói habzsákba öltözve üdvözlő táncokat lejtenek. Mi meg majd szórjuk az üveggyöngyöt: bullshit, testvéreim.
|
|
|
fényező (2005. február)
|  | A megalkuvás üvegházában csodálatosan szép virágok nőnek. Én például gyűlöltem a kémiát, a kémia a megveszekedett materialisták vallása, ugyanakkor sokban hasonlít az esztétikára, mert a megtapasztalhatatlant vizslatja, ami azonban érdektelen.
|
|
fényező (2004. november)
|  | A magyarság eddig tévúton járt. Nemcsak azért, mert Moldova Györgyöt jelentős írónak tartja (pedig csak egy szomorúan kékszemű, szedált vénember: „D. a decens filozófiadocens” – ettől azért borsódzik rendesen), hanem mert vannak egyesek, akik szerint ott terem a magyar, ahol sok a kullancs, a tehénlepény és a szövetkezeti italbolt.
|
|
|
fényező (2004. június)
|  | A meggyőzés ereje az évszámban rejlik. Magyarországon elsőként 1854-ben, bizonyos Barber és Klusemann urak nyitották meg a Kőbányai Serház Társaság üzemét, s kezdték meg a külső Jászberényi úton a főzőcskézést.
|
|
fényező (2004. május)
|  | A szabadság szelének elmúlt 14 évi lengedezése számos, a kommunizmus idején száműzött foglalatosságnak szerzett újra polgárjogot. A disznóvágás betört a nagyvárosokba, kiskerttulajdonos pörzsöl a XI. kerületben, miközben elégedetten gusztálja az IFA kerékabroncsba ültetett petúniáit.
|
|
|
fényező (2004. április)
|  | Már negyedórája caplatunk az esőben az óriásrovarok támadása ellen hatalmas karókkal biztosított Budapest Aréna körül, kétségbeesetten keresve a bejáratot, amikor fotós kollégám nyafogni kezd a nem érkező tavaszról meg arról, hogy a mamája születésnapi ebédjén sem tud részt venni a munka miatt. Érzem, hogy szövetségi gyűléshez méltó válasz szükséges, ezért Gyurcsány Ferenc kádkövénél is keményebbnek mutatom magam, s kimérten válaszolok: – Lyukas hajóval nem lehet partot érni.
|
|
fényező (2004. március)
|  | Némi pátosszal a magyar futball-mindennapok névtelen hőseinek is titulálhatnánk az alsóbb osztályú bajnokságok játékvezetőit. Az amatőr bíróknak munkahelyük mellett kell megőrizniük megfelelő kondíciójukat, ráadásul egy-egy paprikásabb megyei rangadó levezetése őszinte elhivatottságot kíván.
|
|
|
fényező (2004. február)
|  | Az emlékezés állítólag kollektív, társadalmi folyamat. Csoporttagság és szocializáció határozza meg, mire és hogyan emlékezünk. Hogy ezt a tételt egy gyors empirikus teszt révén igazoljuk vagy cáfoljuk: ki mire emlékszik a magyar demokrácia első évtizedének divattörténetéből?
|
|
fényező (2004. február)
|  | Ez egy árokbetemetős cikk. Megpróbáljuk feltölteni azt a mélységes mély generációs szakadékot, amelyet Horn Gyula kezdett el szorgalmasan ásni 1997–98 folyamán felhevült emberbaráti gesztusból. Ő próbálta feltuszkolni a nyugdíjasokat a Malév gépeire jutányosan, miközben Ernő bácsiról a harmadikról pontosan tudom, hogy utálja a repülést, pánikbetegsége van, helyette mégsem mehettem volna példának okáért én. Ezt a neheztelést sokminden súlyosbította az évek folyamán, s a javuláshoz biztosan nem járult hozzá az sem, hogy rajtakaptam Ernő bácsit, amint emeszpés szórólapokat tömköd a postaládánkba.
|
|
|
fényező (2004. január)
|  | Ne engedjük magunkat tévutakra csábítani. A borozás az igazi magyar és harmadik út. (Se nem jobb, se nem bal: keresztény és nyakal. It hurts.) Borozni nem azt jelenti, hogy miután a lengyel karatecsapat kölcsönadott kék övein leereszkedünk a hotelteraszról, autósamponra alkudozunk egy benzinkútnál, mert a pia nagyon drága, viszont alkohol a Fobizánban is van. (Életből ellesett példa.)
|
|
|
|
|
|
|