Csömöre van a magyar belpolitikától? Töltsön el néhány napot a Dambovita-parti Párizs vasbeton kulisszái mögött, s visítva fog visszabocsáttatást kérni a magyarországi antiszemita veszélyről írt jubileumi egymilliomodik Népszabadság-publicisztika, a plebejus politika és Hiller Pista reformértekezéseinek hazai világába.

Immár a nemzeti témában hagyományosan kezeit tördelő hazai baloldali kormányzat is hallatni kényszerült a hangját az újdonsült szlovák koalíció politikusainak magyarellenes ámokfutása miatt. Pozsony magatartása azt is jelzi: a kisebbségi magyar politizálás lehetőségei az elmúlt tíz év viszonylagos „konjunktúrája” után ismét beszűkülhetnek a szomszédos országokban.

A legtöbbünknek semmit nem mond ez a szó: manele. Aki azonban akár csak egyszer is hallotta, egy életre elfelejti Kaczor Ferit, Bunyós Pityut és a Fásy-mulató többi sztárját.

Meglehet, évtizednyi Csipkerózsika-álom – vagy inkább vergődés – után a brit konzervatívok számára megjelent a fény az alagút végén.

Budapest részéről: elsőként ratifikált román EU-csatlakozás és a kétoldalú viszonyt terhelő kínos kérdések teljes mellőzése. Bukarest részéről: nyájas fogadtatás, majd orvul leszavazott kisebbségi törvénytervezet három nappal később. Papírforma szerint alakult a közös magyar–román kormányülés mérlege.

„A románok szeretik hazájukat Európa szívéhez hasonlítani. Ha a hasonlat igaz, akkor Európa súlyos szívelégtelenséggel küzd” – a UPI amerikai hírügynökség kezdte így egyik, a bukaresti politikáról jegyzett malíciózus tudósítását pár évvel ezelőtt.

Nemrég e címmel közölt tudósítást egy befektetési kérdésekre specializálódott német hírportál, megjegyezve, hogy a korlátozott devizatartalékok és a csökkenő befektetések miatt a térség országai közül a legnagyobb kockázatot épp hazánk mutatja fel.

Programalkotással telt az MSZP és a kabinet hétvégéje. Szombaton a szocialista választmány szólított fel a vidéki Magyarország újrafelfedezésére, „tízezer lépés” megtételére. (Már tízezer lépés. Népszabadság, 2005. április 25.)

A zsi­ge­ri Ame­ri­ka-el­le­nes­ség hát­rá­nya­i­ról és a ma­gyar dip­lo­má­cia kes­keny ös­vé­nyé­ről is szó esett az UFi ál­tal szer­ve­zett, az Egye­sült Ál­la­mok­ról szó­ló ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­sen, ahol a kér­dés há­rom szak­ér­tő­je, Or­bán Ani­ta, Magyarics Ta­más és Megyesy Je­nő vi­tat­ta meg az at­lan­ti kap­cso­la­tok hely­ze­tét.

Az idei már­ci­us 15-i ki­tün­te­tet­tek lis­tá­ját vé­gig­fut­va elé­ge­det­ten nyug­táz­tuk, hogy egy lo­vag­ke­resz­tecs­ke ere­jé­ig Avar Já­nos is ré­sze­sül­he­tett a Nagy Szociálliberális Tá­bor­tűz me­le­gé­ből.