Hosszas olvasgatás után végül úgy döntött, hogy a 168 óra és a Népszava szemlézése nem bír sportértékkel, ezért a nagy megmondómédium, a Népszabadság felé fordította a tappancsait. És láss, csodát a dorombolás, mint hírlapi műfaj – a téli hideg ellenére – itt is virágzik. Persze cicusunk tudja, hogy a kampány már csak ilyen. A függetlenek is hirtelenjében balra fordulnak, mert hát senki sem felejti el, hogy kinek köszönheti a tejbe aprítani való whiskast. Január az évértékelők hava. Előbb Orbán Viktor a Syma csarnokban, majd Gyurcsány Ferenc a parlamentben mondta el a nagyívűt. Mondanunk sem kell, hogy a Népszabadság vezető publicistájánál, Nagy N. Péternél – a január 31-i lapszámban – Gyurcsány volt a szett győztese: „Gyurcsány azonban fogadta az orbáni szervát, a pörgetésre nyesett, érzelemre rációval, bajban lévő emberek felsorakoztatásával szemben sikeres civilek páholyba ültetett csapatával válaszolt.” És ez még nem minden. Cicuskánknak a végső lökést a róla elnevezett díj Nagy N. Péternek való kiutalásáról az esszencia lecsepegtetése adta meg: „érdemben megmutatkozott azonban egy pártelnök a jobboldalról, aki meg van győződve a politika és az állam mindenhatóságáról, megváltó küldetéséről, s egy miniszterelnök balról, aki viszont azt próbálta bizonyítani, hogy képes és kész segíteni azoknak, akik maguk is ezt teszik. Hatalmi-transzcendentális politikaértelmezés egyfelől, e világi társadalomszervezés baloldali ígérete másfelől. Ezek között érdemben és racionálisan lehet választani.”