Farkasházy Tivadar (2007. július) Vérzik a szívünk, hogy a rádióból olyan nagymúltú műsorok tűnnek el, mint a vízállás-jelentés (emlékszünk, ugye: „hajóvonták találkozása tilos”; ami Proust-nak a madelaine, az nekünk Baja és a 320 cm), meg a Szabó-család. Bár ez utóbbi esetében vívódik bennünk a struktúra- és az értékkonzervatív, de az viszonylag sekélyes érvnek tűnik, hogy a műsort csak idősek hallhatták, ők meg büdösek és nem vásárolnak eleget. Hát Istenem, nem lehet mindenki marketinpicsuszok brandtargetelésenek középpontjában. Farkasházy Tivadar kipenderítésének hallatán azonban kollektívánk tapsviharban tört ki. Teljesen érthetetlen ugyanis, hogy ha már egy kereskedelmi csatorna úgy dönt, hogy műsorát a poén nélküli humor nagyágyújával vágja gallyra, miért kellene az adófizetők pénzéből is kistafírozni és rendszeresen szerepeltetni a rádióban az önmagát Teddy-nek becéző médiatökfejt. Külön vicc, hogy a „humorista” politikai összeesküvés áldozatának állítja be magát, amin szívből nevettünk. Először, amióta Farkasházy pályafutását figyelemmel kísérjük.
|