–Rek­tor úr, a Deb­re­ce­ni Egye­te­men 400 fős le­épí­tést haj­ta­nak vég­re, a Bu­da­pes­ti Corvinus Egye­te­men szük­ség lesz-e ha­son­ló in­téz­ke­dé­sek­re?
–Még nem fo­gad­tuk el egye­te­münk idei költ­ség­ve­tés­ét, er­re a kér­dés­re tel­jes vá­laszt csak azt kö­ve­tő­en tu­dok ad­ni. De ami most tör­té­nik a Deb­re­ce­ni Egye­te­men, az ná­lunk már ko­ráb­ban le­zaj­lott. Tu­laj­don­kép­pen nem le­épí­tés­ről van szó, ha­nem egyes fel­ada­tok (mint pél­dá­ul a ta­ka­rí­tá­si és ker­té­sze­ti mun­kák) ki­szer­ve­zé­sé­ről.
–Az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vényt he­ve­sen kri­ti­zál­ták az egye­te­mek. Ki­fo­gá­sol­ták töb­bek kö­zött, hogy a már ed­dig is túl­zsú­folt egye­te­mek­nek újabb hall­ga­tótö­me­ge­ket kell föl­ven­nie a mű­kö­dé­sük biz­to­sí­tá­sá­hoz. Önök­nél ho­gyan je­lent­ke­zik ez a prob­lé­ma?
–Ami a sza­kok be­fo­ga­dó­ké­pes­ség­ét il­le­ti, van­nak, ame­lyek már el­ér­ték le­he­tő­sé­ge­ik ha­tá­rát, míg má­sok­nál len­ne le­he­tő­ség a bő­ví­tés­re. A kér­dés az, hogy mit tu­dunk nyúj­ta­ni a hall­ga­tó­ink szá­má­ra. A sza­kok kí­ná­la­tá­ban a nyelv­ta­nu­lá­si, kül­föl­di ta­nul­má­nyi le­he­tő­sé­gek te­rén a Corvinus ki­fe­je­zet­ten ma­gas szín­vo­na­lat biz­to­sít és nagy ug­rás előtt ál­lunk a kol­lé­gi­u­mi fej­lesz­tés te­rén is. Ahol év­ti­ze­dek óta le va­gyunk ma­rad­va, az a kul­tú­ra és a sport te­rü­le­te – saj­nos hall­ga­tó­ink spor­to­lá­si le­he­tő­sé­gei ki­fe­je­zet­ten korlátozottak. A fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek, kö­zü­lük is kü­lö­nö­sen az EL­TE nyo­má­sá­ra az ere­de­ti ter­ve­zet­ben igen­csak ke­vés sze­rep­hez ju­tó ku­ta­tás-fej­lesz­tés önál­ló pa­ra­gra­fust ka­pott az Or­szág­gyű­lés elé ke­rü­lő vál­to­zat­ban. A tör­vény fog­lal­ko­zik az elitok­ta­tás­sal is, ami az egy­re tömegessebbé vá­ló ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás fon­tos kér­dé­se. Úgy tű­nik: le­he­tő­ség nyí­lik ar­ra, hogy az elit­kép­zés­sel (is) fog­lal­ko­zó nagy egye­te­mek plusz for­rá­sok­hoz jus­sa­nak. Ugyan nem egy ha­tal­mas ös­­szeg­ről van szó (a fel­ső­ok­ta­tás költ­ség­ve­té­si tá­mo­ga­tá­sá­nak 5%-át te­szi ki ez a ke­ret), de ör­ven­de­tes fej­le­mény, hogy meg­je­lent a sza­bá­lyo­zás­ban.
–Ez a tá­mo­ga­tás hoz­zá­se­gít az egye­te­mi elit­kép­zés­hez el­en­ged­he­tet­len kép­zett ok­ta­tó­gár­da meg­tar­tá­sá­hoz?
– Az elit­ok­ta­tás je­len­leg szak- és ok­ta­tó-spe­ci­fi­kus. Van­nak olyan szak­mai mű­he­lyek és elő­adók, akik a ma­gas szín­vo­nal biz­to­sí­tá­sa mel­lett jó kap­cso­la­tot is ki tud­nak ­ala­kí­ta­ni a di­á­kok­kal, en­nek kö­szön­he­tő­en te­kin­té­lye­sek és nép­sze­rű­ek.

Szak­mai ér­te­lem­ben az el­nö­ki meg­bí­za­tás jól il­lesz­ke­dik ko­ráb­bi mun­kám­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­im­hoz, kép­zett­sé­gem­hez. Ki­hí­vást je­lent a mint­egy száz ál­la­mi vál­la­lat gaz­dál­ko­dá­sá­nak, stra­té­gi­á­já­nak fel­ügye­le­te

Meg­győ­ző­dé­sem: a mi­nő­sí­tett ok­ta­tók ará­nya és az ok­ta­tá­si szín­vo­nal kö­zött van kor­re­lá­ció, még ha nem is 100%-os. Az egye­te­mek szá­má­ra ki­hí­vás ezek­nek a ta­ná­rok­nak a meg­tar­tá­sa, ezen a té­ren a Corvinus nem tel­je­sít ros­­szul. Ami az egye­tem meg­íté­lé­sét il­le­ti, a Fel­vé­te­li In­for­má­ci­ós Szol­gá­lat fel­mé­ré­se sze­rint a köz­gaz­da­sá­gi pá­lyá­ra ké­szü­lő fi­a­ta­lok 75%-a a mi egye­te­münk­re sze­ret­ne el­ső­sor­ban jön­ni.
–Az ok­ta­tás­sal szem­be­ni kri­ti­kák kö­zött gyak­ran el­hang­zik, hogy ke­vés a tu­do­má­nyos fo­ko­zat­tal ren­del­ke­ző ok­ta­tó, ezért sok­szor de­monst­rá­to­rok tart­ják a sze­mi­ná­ri­u­mo­kat.
– Nem is olyan ré­gen egy vál­la­la­ti stra­té­gia sze­mi­ná­ri­u­mo­mon is elő­ke­rült a kér­dés. Én azt az ál­lás­pon­tot kép­vi­sel­tem, hogy a le­he­tő­sé­gek­hez mér­ten az ok­ta­tói gár­dát fi­a­ta­lí­ta­ni kell. A di­á­kok azon­ban úgy gon­dol­ták: a ta­pasz­ta­lat leg­alább olyan fon­tos, mert az ad te­kin­télyt és hi­telt az elő­adó­nak. Eh­hez per­sze szük­ség van ar­ra, hogy akit ér­de­kel az egye­te­mi ka­ted­ra, az már de­monst­rá­tor­ként is be­le­kós­tol­has­son az ok­ta­tás­ba, majd részt ve­hes­sen dok­to­ri is­ko­lánk kép­zé­sé­ben is. A lét­szám­hoz: nem egy­ér­tel­mű, hogy mi­lyen cso­por­tot kell túl­mé­re­te­zett­nek te­kin­te­nünk.
A Har­var­don azt ta­pasz­tal­tam, hogy a sze­mi­ná­ri­u­mok­ra ki­ala­kí­tott ter­mek­ben az elő­adó akár hatvan hall­ga­tót is si­ke­re­sen tu­dott be­von­ni az eset­ta­nul­mány fel­dol­go­zá­sá­ba, a ke­reszt­ne­vü­kön szó­lí­tot­ta őket, volt egy­faj­ta fe­szült­sé­ge az órá­nak, a ta­nár meg­moz­gat­ta a részt­ve­vő­ket. Ná­lunk is van­nak ér­de­kes, nagy lá­to­ga­tott­sá­gú órák, azon­ban ke­vés­bé jók az inf­rast­ruk­tu­rá­lis adott­sá­gok. Így gyak­ran ta­pasz­ta­lom: egy-egy szám­vi­tel-sze­mi­ná­ri­u­mon a fo­lyo­són is ül­nek, mert nem fér­nek el a te­rem­ben.
–Biz­tos, hogy a szám­vi­tel ese­té­ben az ér­de­kes sze­mi­ná­ri­u­mok mi­att jár­nak be az em­be­rek? Nem in­kább a vizs­gá­tól va­ló fé­le­lem ösz­tön­zi őket?
–Ter­mé­sze­te­sen kü­lön­bö­ző okoból jár­nak hall­ga­tó­ink az órák­ra, de úgy gon­do­lom, hogy a szám­vi­tel-szak­irány irán­ti nagy­fo­kú ér­dek­lő­dés azt iga­zol­ja, hogy a te­rü­let iránt ér­dek­lő­dő hall­ga­tók meg­ta­lál­ják a szá­mí­tá­sa­i­kat és meg­fe­le­lő kép­zést biz­to­sít ne­kik a tan­szék.
–Egy évet töl­tött ed­dig el rek­tor­ként, eb­ben az idő­szak­ban jöt­tek lét­re az egye­te­men az in­té­ze­tek. Mi­ért hoz­ták lét­re őket?
– Eb­ben az egy év­ben szü­let­tek meg az in­té­ze­tek, lét­re­ho­zá­suk még­sem az én ne­vem­hez fű­ző­dik, ha­nem el­ső­sor­ban Ke­re­kes Sán­dor dé­kán úr­hoz, aki tankként ment előre a meg­va­ló­sí­tá­sért. Szer­ve­ze­ti egy­sé­ge­ink mé­re­te nagy el­té­ré­se­ket mu­ta­tott, az in­té­ze­tek ki­ala­kí­tá­sa csök­ken­tet­te eze­ket a kü­lönb­sé­ge­ket. Az új struk­tú­ra ki­válóan al­kal­mas a bo­lo­gnai fo­lya­mat ál­tal meg­ha­tá­ro­zott sza­kok ke­ze­lé­sé­re is.
–Az át­ala­kí­tás szá­mos konf­lik­tus­sal is járt.
–Va­ló­ban, a fo­lya­mat so­rán elő­ke­rül­tek kü­lön­fé­le el­len­té­tek. A ha­gyo­má­nyos, tan­szé­kek­re épü­lő rend­szer tan­szék-ori­en­tált­tá te­szi a kép­zést, mi­vel a hoz­zá­juk kö­tő­dő szak­irá­nyok hall­ga­tói nem na­gyon ta­lál­koz­nak más tan­szé­kek ok­ta­tó­i­val. A leg­több tárgy ok­ta­tá­sát „há­zon be­lül” old­ják meg, rit­kán hív­nak elő­adót más­hon­nan. Az új rend­szer­ben re­mé­nye­ink sze­rint di­ák­ja­ink több­fé­le meg­kö­ze­lí­tés­sel ta­lál­koz­nak, ugyan­ak­kor ez csök­kent­he­ti egy tan­szék sú­lyát. Az ott ta­ní­tók ezt per­sze nem min­dig ve­szik jó né­ven.
–Ön rek­to­ri meg­bí­za­tá­sa mel­lett a Vál­lal­ko­zás­fej­lesz­té­si In­té­zet igaz­ga­tó­ja, va­la­mint az Ál­la­mi Pri­va­ti­zá­ci­ós Rt. el­nö­ke is. Nem kí­ván­na a há­rom po­zí­ció kü­lön-kü­lön is egész em­bert? Nem megy-e va­la­me­lyik a töb­bi ro­vá­sá­ra?
–Ezek a fel­ada­tok va­ló­ban tel­jes em­bert kí­ván­nak, azon­ban sze­ren­csés hely­zet­ben va­gyok. Kezd­jük az In­té­zet­tel: en­nek ve­ze­té­sét azért fo­gad­tam el, mert úgy tűnt, hogy egyet­ér­tés ala­kult ki sze­mé­lyem kö­rül, mind­há­rom tan­szék­ve­ze­tő el­fo­gad. Ha nem vál­la­lom el, ak­kor ne­he­zen szü­le­tett vol­na meg­egye­zés. Azt azon­ban már a kez­de­tek­kor tisz­táz­tuk, hogy rám csak a stra­té­gi­ai prob­lé­mák há­rul­nak, az ope­ra­tív ve­ze­tés nem az én fel­ada­tom.
–Ami­kor el­nyer­te a rek­to­ri meg­bí­za­tást, töb­ben fel­ve­tet­ték, hogy ez nem ös­­sze­fér­he­tet­len-e ÁPV Rt.-s po­zí­ci­ó­já­val.
–Ma­gam is so­kat ha­boz­tam, hogy jól el tu­dom-e lát­ni egy­szer­re el­nö­ki és rek­to­ri fel­ada­ta­i­mat; vég­ső dön­té­se­met több do­log is mo­ti­vál­ta. Szak­mai ér­te­lem­ben az el­nö­ki meg­bí­za­tás jól il­lesz­ke­dik ko­ráb­bi mun­kám­ban szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­im­hoz, kép­zett­sé­gem­hez. Ki­hí­vást je­lent a mint­egy száz ál­la­mi vál­la­lat gaz­dál­ko­dá­sá­nak, stra­té­gi­á­já­nak fel­ügye­le­te. A po­zí­ci­óm ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en ki­ter­jedt kap­cso­la­ti rend­szer­rel is jár, ami­vel él­ni és vis­­sza­él­ni egy­aránt le­het. Gyak­ran ta­lál­ko­zom kor­mány­ta­gok­kal és vál­la­lat­ve­ze­tők­kel, többüket si­ke­rült már meg­nyer­nem elő­adó­nak az egye­tem­re. To­vább bő­ví­tet­tük az elő­ző rek­tor, Chikán At­ti­la ál­tal el­in­dí­tott prog­ra­mot, amely­ben a ver­seny­szfé­ra vál­la­la­tai szpon­zo­rál­ják egy-egy ok­ta­tónk ok­ta­tói és ku­ta­tói mun­ká­ját, és éven­te ti­zen­egy hall­ga­tónk dol­goz­hat a Ma­gyar Fej­lesz­té­si Bank­nál gya­kor­nok­ként.
–Az­az to­vább­ra is úgy ér­zi, hogy el­lát­ha­tó együtt a két fel­adat? Nem ve­tet­ték-e fel Ön­nek az el­múlt egy év so­rán az egye­te­men, hogy le kel­le­ne mon­da­nia el­nö­ki meg­bí­za­tá­sá­ról?
–Az ÁPV Rt. szak­em­ber­gár­dá­ja be­tar­tot­ta ígé­re­tét, amely sze­rint le­ve­szik a vál­lam­ról a na­pi ügy­in­té­zés ter­hét. Így nem kell at­tól tar­ta­nom, hogy nem ma­rad időm az egye­tem­re. Az ÁPV Rt.-nél be­töl­tött el­nö­ki po­zí­ci­óm­ról va­ló le­mon­dás­ra rektorhelyetteseimtől nem ér­ke­zett ké­rés, az Egye­te­mi Ta­nács­ban, vagy más hi­va­ta­los fó­ru­mon sem ke­rült ez na­pi­rend­re.
–Az ÁPV Rt. fel­ügye­le­te alá tar­to­zik a Bu­da­pest Airport Rt. (BA) is, amely mos­ta­ná­ban az el­hí­re­sült, 4,7 mil­li­árd fo­rin­tos in­gat­lan­vá­sár­lá­sa kap­csán ke­rült a la­pok el­ső ol­da­lá­ra. Mi a vé­le­mé­nye a tranz­ak­ci­ó­ról és a több szak­ér­tő ál­tal a va­lós pi­a­ci ér­ték sok­szo­ro­sá­nak tar­tott vé­tel­ár­ról?
–A Bu­da­pest Airport önál­ló vál­la­lat, az in­gat­lan­vá­sár­lás el­ső­sor­ban az ő ha­tás­kör­ük­be tar­to­zott. Igaz azon­ban, hogy a nyá­ron há­rom igaz­ga­tó­sá­gi ülé­sün­kön is tár­gyal­tunk a BA cargo-bázis fej­lesz­té­sé­ről, ami­re már rég­óta szük­sé­ge van a re­pü­lő­tér­nek. Az egyik al­ka­lom­mal ki­he­lye­zett ülést tar­tot­tunk, ahol a hely­szín be­já­rá­sa so­rán meg­győ­ződ­het­tünk ar­ról, hogy a je­len­le­gi te­rü­le­ten be­lül a meg­va­ló­sí­tás ko­moly aka­dá­lyok­ba üt­kö­zik. Pél­dá­ul a transz­for­má­tor-ál­lo­más át­te­le­pí­té­se egy mil­li­árd fo­rint­ba ke­rül­ne.
–Ez még min­dig ki­sebb összeg, mint a szak­ér­tők ál­tal be­csült 3-4 mil­li­árd fo­rint, ami a pi­a­ci ér­ték és a vé­tel­ár kö­zöt­ti kü­lönb­ség.
– Ez csak egy pél­da a már meg­lé­vő in­gat­la­non tör­té­nő fej­lesz­tés ne­héz­sé­ge­i­re, emel­lett a szál­lí­tá­si út­vo­nal ki­fu­tó­pá­lyá­kat is ke­resz­tez­ne.
–Az új in­gat­lan ese­té­ben is fel­me­rül ez a prob­lé­ma, va­ló­szí­nű­leg csak alag­úton ke­resz­tül le­het­ne meg­ol­da­ni a szál­lí­tást a le- és fel­szál­lá­sok meg­za­va­rá­sa nél­kül.
–Ez a Bu­da­pest Airport ve­ze­tő­i­nek szak­mai dön­té­se. Mi csak ar­ról dön­töt­tünk, hogy a tár­sa­ság 4,7 mil­li­ár­dot for­dít­hat a fej­lesz­tés­hez szük­sé­ges te­rü­le­tek meg­szer­zé­sé­re.
–Úgy dön­töt­tek, hogy a Bu­da­pest Airport igaz­ga­tó­sá­gá­ba de­le­gál­ják Ka­ma­rás Mik­lóst, aki a Tocsik-botrány ide­jén az ÁPV Rt. egyik ve­ze­tő­je volt, és sze­mé­lye­sen is részt vett az ügy­véd­nő­vel va­ló meg­ál­la­po­dás­ban. Nem tart at­tól, hogy ha be­iga­zo­lód­nak a BA Rt. el­le­ni vá­dak, ak­kor ez az ügy le­het a je­len­le­gi ko­a­lí­ció Tocsik-botránya? És eb­ben az eset­ben csak to­vább ront­ja a hely­ze­tet, ha olyan sze­mé­lyek je­len­nek meg, akik­nek mind­ket­tő­höz kö­zük van.
–Más­ként lá­tom a dol­got. An­nak ide­jén a Tocsik-ügy után ke­rül­tem az ÁPV-hez, ahol na­gyon jó ta­pasz­ta­la­to­kat sze­rez­tem Ka­ma­rás Mik­lós mun­ká­já­ról. Ami­kor 2002-ben meg­ke­res­tek: el­vál­lal­nám-e az ÁPV Rt. el­nö­ki poszt­ját, az volt a kér­dé­sem, hogy ki len­ne a ve­zér­igaz­ga­tó. Ka­ma­rás Mik­lós ne­ve szá­mom­ra elég biz­to­sí­ték volt, be­csü­le­tes és szak­ma­i­lag rend­kí­vül fel­ké­szült em­ber; tűz­be ten­ném ér­te a ke­ze­met. Nagy sze­re­pe volt az ÁPV Rt. el­múlt há­rom éves si­ker­tör­té­ne­té­ben.
–Ho­gyan gon­dol vis­­sza a MOL Rt. rész­vény­cso­mag­já­nak ta­va­lyi ér­té­ke­sí­té­sé­re? Az el­len­zék sze­rint a mai ár­fo­lya­mon 90 mil­li­árd­dal töb­bet kap­ha­tott vol­na ér­te az ál­lam, ha ki­vár az el­adás­sal.
–Elé­ge­det­ten gon­do­lok vis­­sza a tranz­ak­ci­ó­ra, jó dön­tés volt. Va­ló­ban so­kat emel­ke­dett a MOL ár­fo­lya­ma, azon­ban nem biz­tos, hogy ez ak­kor is így ala­kult vol­na, ha ál­la­mi kéz­ben ma­rad a rész­vény­cso­mag.
–Ha nem ad­ja el az ál­lam ta­valy azt a cso­ma­got, ak­kor ma nem len­ne ilyen ma­gas az ár­fo­lyam?
–Igen, az el­adás­nak fon­tos sze­re­pe volt az ár­fo­lyam ala­ku­lá­sá­ban, ter­mé­sze­te­sen a gáz­üz­let­ág­gal kap­cso­la­tos fej­le­mé­nyek mel­lett. Büsz­ke va­gyok ar­ra is, hogy 2003 no­vem­be­ré­ben ne­met tud­tunk mon­da­ni az el­adás­ra – ter­mé­sze­te­sen a kor­mány­zat jó­vá­ha­gyá­sá­val –, s így jobb hely­zet­ben ér­té­ke­sít­het­tük ré­sze­se­dé­sün­ket, és ele­jét vet­tük a spe­ku­lá­ci­ók­nak. Lát­ni kell azon­ban: a tu­laj­do­nos, ez eset­ben az ál­lam dön­té­se, hogy mi­kor és mi­re kell a pénz.
–Az APEH el­nö­ké­nek is – ki­mond­va, ki­mon­dat­la­nul – azért kel­lett tá­voz­nia, mert nem tel­je­sí­tet­te a kor­mány be­vé­te­li el­vá­rá­sa­it. Ön­re is ne­he­ze­dik ha­son­ló nyo­más?
–Már az üz­le­ti terv el­fo­ga­dá­sát is ne­vez­het­jük egy­faj­ta „nyo­más­nak”. Er­re az év­re 301 mil­li­árd fo­rin­tos be­vé­telt kell tel­je­sí­te­nünk, ami az ér­té­ke­sí­tés mel­lett osz­ta­lé­kok­ból szár­ma­zik. Ta­lán el­ső­re fur­csán hang­zik, de egy-egy el­adás­kor nem fel­tét­le­nül az el­adá­si ár ma­xi­ma­li­zá­lá­sa je­len­ti a leg­na­gyobb ho­za­dé­kot, ha­nem a to­váb­bi költ­sé­gek csök­ke­né­se. Elég, ha csak a Ma­lév­ra vagy ko­rább­ról a Dunaferre és az el­adó­so­dott ál­la­mi gaz­da­sá­gok­ra gon­do­lunk.
–Több­ször fel­me­rült a Sze­ren­cse­já­ték Rt. pri­va­ti­zá­ci­ó­ja, el­adás­ra ke­rül-e még eb­ben a kor­mány­za­ti cik­lus­ban a cég?
–Nem, er­re nem fog sor ke­rül­ni. Ma­gán­em­ber­ként azon­ban nem sok ér­vet tud­nék fel­so­ra­koz­tat­ni az ál­la­mi tu­laj­don fenn­tar­tá­sa mel­lett és el­le­ne is.
–An­nak el­le­né­re, hogy az ál­lam ál­tal biz­to­sí­tott mo­no­pó­li­um ga­ran­tál­ja a jö­ve­del­me­ző­sé­gét?
–A mo­no­pó­li­um egy má­sik kér­dés, azon­ban a vál­la­lat te­vé­keny­sé­gé­ből szár­ma­zó jö­ve­del­mek je­len­tős ré­sze (pél­dá­ul a já­ték­adó) ak­kor is be­foly­na a költ­ség­ve­tés­be, ha ma­gán­kéz­be ke­rül­ne a rész­vény­tár­sa­ság. Ha­son­ló a hely­zet az An­ten­na Hun­gá­ria mű­sor­su­gár­zá­si kon­ces­­szi­ó­já­val is. Az egy­sze­ri, je­len­tő­sebb be­vé­tel rá­adá­sul a költ­ség­ve­tés cél­ja­i­nak szem­pont­já­ból hasz­no­sabb is le­het, mint a fo­lya­ma­tos osz­ta­lék-be­vé­te­lek.