OFFLINE | puncs | yo-hely
A katalán csoda
Barcelona
(2004. június)
Bar­ce­lo­ná­ról gyak­ran le­het hal­la­ni és ol­vas­ni Ma­gyar­or­szá­gon, de ar­ról, hogy Katalónia fő­vá­ro­sa vi­szony­lag rit­kán, a ka­ta­lán kul­tú­ra és nyelv önál­ló­sá­gá­ról és nagy múlt­já­ról pe­dig alig. Hogy Eu­ró­pá­ban a XX. szá­zad­ban alig­ha­nem leg­si­ke­re­sebb ki­sebb­sé­gi nem­ze­ti moz­gal­mat mi­ért nem mél­tat­ja a bal­ol­da­li do­mi­nan­ci­á­jú saj­tó, ar­ra kár szót vesz­te­get­ni.

Nekünk viszont érdemes lenne kissé jobban odafigyelni. Képzeljük el a Székelyföldet vagy esetleg Erdélyt, mint földrészünk jelenleg egyik legdinamikusabb gazdaságú régióját, mert Katalónia az. Az érzelemvilágra jellemző, hogy a magánházakra kifüggesztett lobogók között kevés a spanyol, csupa nyolcsávos vörös-narancs katalánt látni. Ország nélkül, megújuló üldözésekkel dacolva megmaradt és ma teljesen egyenjogú a nyelv, a nagyfokú autonómiát élvező tartomány lakosságának túlnyomó többsége beszéli. Sokat jelentett az arany középkor, a kikötő mindenkori fontossága, aztán a letelepülő ipar és a polgárok áldozatkézsége. Közben Barcelona a polgárháborúban nemcsak a köztársaságiak fővárosa, hanem az anarchisták fészke is volt, akik utóbb utcai harcokat vívtak a moszkovita kommunistákkal. Nyomukban Franco rendezett vérfürdőt, betiltva a katalán nyelvet és az önazonosság minden megnyilvánulását. A nyüzsgő, gazdag és életvidám város építészetében a gótika és a modernizmus a leghangsúlyosabb. A szélsőséges történelmi események ellenére az utóbbi másfél évszázadban hihetetlenül sok lehetőséget, pénzt és alkotói szabadságot kaptak itt az építészek. Gaudi munkái fényképről is figyelmet keltők, a valóság azonban lenyűgöz, majd elvarázsol az ötletek zuhatagával, a formák bizarr barátságosságával és a szerkezetek döbbenetes merészségével. A Pedrera-ház meg a Güell-park kihagyhatatlan, és az sem mindennapos élmény, hogy tornyából betekinthetsz egy katedrális építkezésébe: akár középkori elődei, a Sagrada Familia már második százada épül, s bár délután ötkor is élénken dolgoznak rajta, fölszentelő püspöke valószínűleg még nem született meg. Építészek tucatjai napjainkig azon dolgoznak, hogy a városban minél több egyedi stílusú építmény legyen. Ugyanígy tervezték a települést, az egységes, mégis megunhatatlan utcaképeket, tereket. A katalán nacionalizmusnak maga a város a legnagyobb alkotása, amibe a spanyol tőkét is befogta. Barcelona összetéveszthetetlen. Ahol persze már 1888-ban és 1929-ben világkiállítást rendeznek, ott mindig fölhúznak érdekes építményeket és létesítenek turistabolondító látványosságokat. Azután folytonosan nyerik az újabb kiállítások, világversenyek és kong-resszusok rendezésének jogát. Így jött létre nagyszámú alapítványi múzeum, több modernkori és kortárs gyűjtemény, köztük Miróé és Picassoé. Élvezhetjük a vásárcsarnok dús kínálatát, a Rambla sétány hangulatát, a kilátóhelyeket, a kerteket és a parkokat, ellátogathatunk a tengerhez.
A városnak jól működő közlekedési hálózata van. A nevezetességek megtekintésére legalább hat vállalat kínál némileg eltérő variációkat. Nyugodjunk bele: egyik sem elégíti ki minden igényünket, és mind fölösen tartalmaz érdektelen kedvezményeket. Valószínűleg összebeszéltek, mert nem lehet ajánlataikon könnyen kiigazodni. Ha netán csalódnánk valamiben, mint minden jó helyen, legjobban tesszük, ha gasztronómiai élvezetekbe menekülünk. Itt aztán van mihez és hol.

- K.I. -

Katalán intézmények

El Nou Ramonet ét­te­rem (cím: Carbonell 5, te­le­fon: 932683313) Egy he­gye­sebb kö­pés­nyi­re a ki­kö­tő­től, a Ciutat Vellában. Pin­cé­rünk lát­ha­tó­an nem bír megbírkózni a mo­dern ven­dég­lá­tás prob­lé­má­i­val, a sza­kács azon­ban ér­ti a dol­gát, szá­raz­föl­di pat­kány lé­tünk­re fal­juk a Mary Muntánát, mint ka­csa a no­ked­lit, pe­dig nem­csak da­rált csir­ke- és disz­nó­hús, fok­hagy­ma, pi­ros pap­ri­ka van ben­ne, ha­nem gar­né­la­rák és vénuszkagyló is.
Nou Camp Eu­ró­pa leg­na­gyobb sta­di­on­ja, ame­lyet 1957-ben nyi­tot­tak meg. 94 ezer ülő­hely kö­zött vá­lo­gat­ha­tunk, ha a Bar­ce­lo­na arany­lá­bú gye­re­ke­i­nek sze­ret­nék szur­kol­ni. Ha nem va­gyunk bér­le­te­sek – már­pe­dig ez ka­ta­lá­nok kö­zött apá­ról fi­ú­ra örök­lő­dik – kö­rül­be­lül an­­nyi esé­lyünk van a kö­vet­ke­ző meccs­re szó­ló jegy meg­szer­zé­sé­re, mint az az­nap bal­láb­bal kelt Visinszkij ügyésszel szem­ben a fő­tár­gya­lá­son.
Zarzuela Ka­ta­lán spe­ci­a­li­tás, nyel­vé­szünk sze­rint ope­ret­tet je­lent, ha min­den igaz, Mad­rid hí­res szín­há­za a Teatro de la Zarzuela. Az ope­rett­hez ha­son­ló­an ez az étel is elég­gé ke­vert mű­faj: van ben­ne lan­gusz­ta, rák, kagy­ló, man­du­lá­val, cit­rom­lé­vel, eset­leg sherryvel íze­sí­tik a ra­gut. A zarzuela te­hát a ka­ta­lán gaszt­ro­nó­mia Latabár Kál­mán­ja; ahogy Latyink az ere­de­ti­leg csak az MDP-apparátus szá­má­ra vic­ces Mág­nás Mis­kát szó­ra­koz­ta­tó­vá tet­te, úgy a zarzuela is ész­re­vét­le­nül ked­vel­te­ti meg ve­lünk a kü­lön­fé­le ten­ge­ri her­ken­tyű­ket.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #4: _hOFFMANN mÁRK (2006. -1. 2-. 30: 1)  

EGGYÉRTELMŰEN BARCELONA A KIRÁLY

  
  Válaszok struktúrája


  #3: _Móni (2006. -0. 5-. 18: 1)  

Megnyertük a BL-t.Ennél jobb csapat nincs a világon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!El szeretnék utazni Barcelonába,mer imádom ezt a várost és a focicsapatot is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  
  Válaszok struktúrája


  #2: _repanyul (2005. -0. 4-. 10: 0)  

szdagarlklekrk? notjnaélkékre. fdjjfokmam!!!

  
  Válaszok struktúrája


  #1: _ziopézi (2005. -0. 4-. 09: 1)  

ipéáipá

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”