Repülő ló és ujgur vendégszeretet a Magyar Keletkutatásért Alapítvány expedícióján
Selyemúton (2004. január) Hatvankét nap alatt több, mint tizenötezer kilométer, a klasszikus Selyemút és fontosabb elágazásainak teljes bejárása, rengeteg fénykép, 35 órányi filmfelvétel – gyorsleltár a Magyar Keletkutatásért Alapítvány és a Duna Televízió közös útjáról, amely 2003 augusztusa és októbere között Kína északnyugati területein portyázva vette filmre az ujgurok életét, a nevezetes wuwei-i szárnyaslovat, a karahotói „Holt várost”, a kasghari mecsetet, vagy éppen a yinchuani római légionárius-szobrot. Hihetetlen ütemben változik Kína, a fejlődés érzékeltetésére csak annyit: évente háromezer kilométer autópálya épül az országban – mondja Wonke Rezső, az expedíció tagja, aki operatőr-rendezőként volt részese a kalandnak, és akinek az útról készített nyolcrészes filmsorozatát decemberben és 2004 januárjában vetíti a Duna Televízió. Bár a Krisztus előtti 200 és a Krisztus utáni 400 között a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb karavánútjaként működő Selyemút – amely többek között a selyem előállításának titkát még nem ismerő Rómát is ellátta a drága anyaggal – már régen izgatja nyugati kutatók fantáziáját, még mindig nincsen tudományosan leírva az útvonal egésze. – Éppen a magyar Stein Aurél volt az egyik úttörő a múlt században, az ő kutatásai nélkül jóval kevesebbet tudnánk a Selyemútról – utal Wonke arra, hogy utazásukkal tisztelegni is szerettek volna a nagy előd emléke előtt. Az expedíció tagjai: Dr. Bárdi László keletkutató, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának első igazgatója; egyetemi docens, Szabó Zoltán Phd-hallgató, a Magyar Keletkutatásért Alapítvány alapítója, a program irányítója; Reiner György informatikus; Liu Peng szervező-kísérő és az utat megörökítő Wonke Rezső – Xi'Anból, a klasszikus selyemút kiindulópontjáról vágott neki a több ezer kilométernek. – Bár mi többnyire terepjáróval, s nem öszvérekkel vagy tevékkel utaztunk, mint a Selyemutat évszázadokon keresztül használó kereskedők, a feladat így sem volt mindig egyszerű – magyarázza a filmes szakember, magyarázatul hozzátéve, hogy akadt olyan nap, amikor a már reggel tűző nap a sivatagban érte őket, délben az útjukat álló hegylánc egyik hágóján vacogtak és hógolyóztak, a jeges éjszakát a fűtetlen autóban töltötték, majd másnap este ismét sivatagban voltak. A csapat sokfajta tudományos tevékenységet végzett, a modern térképek pontatlanságait is korrigáló GPS-mérések végzése éppúgy szerepelt a programban, mint a Transz-Takla Makán sivatag új útvonalainak megismerése és a kazah, kirgiz, ujgur, jugur vagy éppen a hemu, tuwai nemzetiségek megfigyelése. – A Selyemút jelentős része a mai Ujgur Autonóm Tartomány területén kanyarog. A muzulmán vallású, türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok Kína egyik legjelentősebb kisebbségét alkotják, akik mind a mai napig Nyugatra szakadt testvéreikként tartják számon a magyarokat – meséli Wonke és felidézi azt a pillanatot, amikor a már Kirgizisztánhoz közel eső Kasghar város mecsete előtt üldögélő idős ember – megtudva a messziről jött vendégek származását – két ujját feltartva magyarázta: az ujgur és magyar nép egy kéz két ujja, egy nemzetség két törzse. Kérdésünkre – akadtak-e nehézségek a kínai hatóságokkal, nem ütközött-e akadályokba a filmezés – Wonke visszautal beszélgetésünk elejére: Kína nagyon sokat változott az elmúlt időszakban, már távolról sem általános az a görcsösség és gyanakvás, ami még nem is olyan régen kísérte a nyugati látogatókat. A fantasztikus régészeti leletek, az ősi templomok megörökítése persze még most is sokszor engedélyhez kötött, de a helyi előírásokat betartó külföldi elé nem gördítenek akadályokat. Az expedíció iránt nagy az érdeklődés, az úton készült fotókból már kiállítás nyílt, az útról készült beszámoló könyv formájában is megjelenik majd, várhatóan a 2004-es könyvhétre. A tervek? Wonke Rezső mosolyog és a világ leghosszabb mesterséges vizi útjáról, a Krisztus előtti ötödik században építeni kezdett, 1800 kilométer hosszú kínai Nagy Csatornáról kezd mesélni, ahova a Magyar Keletkutatásért Alapítvány készül Dr. Bárdi László egyetemi docens vezetésével újabb expedíciót indítani…
|