OFFLINE | háló és puding |
Pattanásos asszisztens
(2004. január)
„Ami­kor idá­ig fa­jul­nak a dol­gok, ak­kor már hi­á­ba mond­ja a kor­mány: nyugi-csigi, ne hisz­tizz, ma­gad is lát­ha­tod, mi­lyen szé­pen süt a nap, be fog ér­ni az a va­cak na­rancs, és ak­kor lesz ol­csó lé, te is jól fogsz jár­ni. Ami­kor odá­ig fa­jul­nak a dol­gok, hogy már azt sem hi­szi el sen­ki, amit lát, ak­kor fö­lös­le­ges min­den du­ma. Ak­kor nem ma­rad más, mint tet­tek­kel bi­zo­nyí­ta­ni a ké­tel­ke­dő be­fek­te­tők­nek, hogy az or­szág ve­ze­tői nem ka­pasz­ko­dó­nak hasz­nál­ják a kor­mány­ru­dat, ha­nem irá­nyí­ta­ni is ké­pe­sek. Ami meg­győz­he­ti őket ar­ról, hogy – Flo­ri­dá­ban – be­érik a na­rancs. És ak­kor ta­lán mi is re­mény­ked­he­tünk ab­ban, hogy ná­lunk vi­szont egy­ha­mar nem.” (Vár­he­gyi Éva, Ekotrip, Magyar Narancs, de­c. 18.)

Hos­­szú hó­na­pok óta nem vet­tem ma­gam­nak a bá­tor­sá­got, hogy a Ma­gyar Na­rancs­ba be­le­la­poz­zak. Amúgy is ve­gyes ér­zel­mek­kel ter­helt a lap­hoz fű­ző­dő vi­szo­nyom. Olyan, mint mi­kor a bu­szon mel­léd sod­ró­dik az a csaj, akit az­óta sem lát­tál, hogy si­ker­te­le­nül pró­bál­tad át­la­gon fe­lü­li fér­fi­úi adott­sá­ga­id­ról meg­győz­ni évek­kel ez­előtt egy szil­vesz­te­ri par­tin. Te spic­ces vol­tál, ő szem­üve­ges, vál­lal­ha­tat­lan meg­je­le­né­sű, pat­ta­ná­sos köz­gaz­dász hall­ga­tó. Az egész olyan kí­nos!
Le­he­tett vol­na akár a ko­rai Vár­he­gyi Éva is. A nő, aki pénz­ügye­ket ku­tat, fö­lös ide­jé­ben pe­dig to­vább szak­má­zik a Mancs ha­sáb­ja­in. Je­len dol­go­za­tá­ban épp a fo­rint ár­fo­lyam-in­ga­do­zá­sát ki­hasz­ná­ló spe­ku­lá­ci­ó­ról ér­te­ke­zik. La­za. A szem­lé­le­te­seb­bé té­tel ér­de­ké­ben még a nyugi-csigi szó­kap­cso­la­tot is be­vál­lal­ja.
Ma­ga a ro­vat­cím is öt­le­tes: Ekotrip. Ha a gyil­kos hu­mo­rá­ról is­mert Ti­los rá­di­ós, Na­ran­csos csa­pat va­la­mi­nek a nyu­ga­tos, tren­di mi­vol­tát hang­sú­lyoz­za, ak­kor egy­sze­rű­en letripeli. (Így szü­le­te­tett az egotrip, cinetrip stb.) De ezt a tö­rek­vést sem­mi­kép­pen sem tá­mo­gat­ja Vár­he­gyi Éva mun­ká­ja. A szak­em­ber­nő nem átall egy frap­páns­nak tű­nő na­rancs ha­son­lat­ba bo­nyo­lód­ni, me­lyet még a lé két­ér­tel­mű­sé­gé­vel to­vább sú­lyos­bít spe­ku­lán­sok, flo­ri­dai na­rancs­ül­tet­vé­nyek, me­te­o­ro­ló­gu­sok, tőzs­dei ha­tár­idős kö­té­sek ap­ro­pó­ján. Egy­fe­lől – mon­da­nánk Horn Gyu­lá­val, mi­köz­ben hü­velyk­uj­jun­kat a má­sik kéz mu­ta­tó uj­já­val ko­mó­to­san hát­ra­hajt­juk. Más­fe­lől vi­szont (épp a Na­rancs ha­sáb­ja­in) Vár­he­gyi rá­akaszt­ja a na­rancs­ra a va­cak jel­zőt, hogy az­tán Fantomasként le­húz­va köz­gaz­dász ar­cát egy bra­vú­ros csa­var­ral a na­ran­csot Fi­desz szi­no­ni­má­vá for­dít­sa, így fe­jez­ve ki ab­bé­li kor­mány­pár­ti re­mé­nyét, hogy ná­lunk nem érik be egy­ha­mar a na­rancs. Hu­mor ‘94-ből.
Ügyel­nek a össz­hang­ra. Nem Petschnig Má­ria Zi­tá­val ellenpontoztatják a lap ugyan­ezen szá­má­nak nagy in­ter­jút adó Medgyessy diag­nó­zi­sát, ha­nem a még ná­la is füg­get­le­nebb Vár­he­gyi­vel. Aki egyéb­ként nem­rég az MTV1 mű­so­rá­ban a Budapesti Értéktőzsde el­nö­ké­vel kö­zö­sen as­­szisz­tált a kor­mány­fői szó­zat­hoz, igye­kez­ve me­der­ben tar­ta­ni Medgyessy ver­bá­lis ka­lan­do­zá­sa­it, köz­szol­gá­la­ti­lag. Ele­gán­sabb lett vol­na, ha a medgyessys lap­szám­ban nem a mi­nisz­ter­el­nök man­kó­ja oszt­ja meg ag­go­dal­ma­it a nagy­ér­de­mű­vel, hisz van az új­ság­nak má­sik fel­ké­szült köz­gaz­dász pub­li­cis­tá­ja, Jaksity György. Az­tán za­var­ba jö­vünk. Hogy is hív­ják a tőzs­de el­nö­két?

- É.K. -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”