„Mol-kút áll a Hargitán” • A bankszektor, a kőolajipar és a turizmus a legvonzóbb
Magyar multik a régióban (2003. szeptember) A közelmúltban több hazai vállalat szerzett komoly érdekeltségeket a volt szocialista országokban, s további magyar regionális multik jöhetnek létre a jövőben. Magyarország eddig jellemző tőkeimportőri pozíciója után immár tőkeexportőrként is megjelenik. A szomszédos államokban már majd’ mindegyik magyar nagyvállalat fektetett be komoly pénzösszeget a bankszektortól a kőolajiparon át a turizmusig számos stratégiai területre. Bár egyes országokban az infrastrukturális hiányosságok és a feltételek átláthatatlansága mellett a „magyar veszélyről” beszélő, nacionalista húrokat pengető politikai erőkkel is meg kell küzdeni, úgy tűnik: helyismeretük, kapcsolatrendszerük és felkészültségük révén a magyar nagyvállalatok sokszor még nyugat-európai társaikat is képesek maguk mögé utasítani. A horvát kormány döntése értelmében a Mol veheti meg a horvát olajtársaság, az INA huszonöt százalék plusz egy szavazatnyi részét. 505 milliós ajánlatával legkomolyabb regionális riválisa, az ÖMV elől sikerült privatizálnia az INA-ban irányítószerepet jelentő tulajdonrészt. Az osztrákokat meglepte a Mol által kínált összeg, s utólag hiába tettek azzal egyező értékű ajánlatot, a horvát kormány kitartott a magyar olajtársaság mellett. Horvátország legnagyobb vállalatában szerzett befolyása révén a Mol többek között hozzáférhet az adriai kikötőkhöz, új finomítókra és előnyös pozíciókra tehet szert a balkáni térség gyorsan fejlődő piacain. A Molnak az elmúlt egy évben ez már a második nagy bevásárlása a térségben. Tavaly ősszel a szlovák Slovnaftban szerzett teljes irányítási jogot egy 360 millió dollár értékű ügylet keretében, melyből 85 millió dollárt készpénzben, a fennmaradó részt pedig részvénycserével fedezett. Mindezek eredményeként Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata jött létre. A Balkánon eredményesen terjeszkedik a Matáv is, amely a helyi távközlési piacon szerzett pozícióival az egyik legnagyobb külföldi befektetőnek számít. Horvátországban egyébként a Mol nem az első, s valószínűleg nem is az utolsó magyar nagybefektető. A Nacional című zágrábi hírmagazin szerint az utóbbi években Magyarország vált Ausztria után az ország legnagyobb külföldi befektetőjévé. A fő beruházások közé tartozik a Master Yachting által 7,3 millió euróért kialakított kikötő, illetve a szintén általuk 50 millió euróért újjáépítendő primosteni szállodák, emellett 13,5 millió eurót fordítanak a Hvar-szigeten található Jelsa szállodáira. Befejezés előtt áll a Dunapack 23 millió dolláros zaboki hullámkarton- és göngyöleg-gyára, Senj közelében pedig 20 millió euróért épülnek magyar apartmanok. 50 millió dolláros silóépítési beruházásra készül a Ganz port Rijeka Fiumében, s horvát lapértesülések szerint regionális terjeszkedési stratégiája jegyében az OTP is meg szeretné vetni lábát déli szomszédunknál. A legnagyobb hazai pénzintézet Bulgáriában már bevásárolt, 311 milliót fizetett a DSK Bankért, mely a második legnagyobb bolgár pénzintézet (a rivális Erste Banknak csak 293 millió eurót ért volna meg a vásár). Az OTP több próbálkozást is tett már romániai terjeszkedésre, de mindeddig nem sok sikerrel. Tavaly a BankAustria-Creditanstalttal közös konzorciumban sikertelenül pályázott a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR megszerzésére. A Banca Transilvania megvételéről folytatott tárgyalások sem vezettek eredményre, újabban viszont a Banca Romaneasca iránt tanúsít érdeklődést a magyar pénzintézet. Jóval pozitívabb tapasztalatai lehetnek a romániai privatizációról a Danubius Hotels Rt.-nek, hiszen az érdekeltségébe tartozó Salina Invest vásárolta meg a szovátai gyógyfürdőt. A Hotel Sovata 1,9 millió dollárba került, ezen felül 5,1 millió dollárt fordítottak a felújítására, s május elseje óta már fogadhatja is a vendégeket. A Mol is gyarapítja romániai érdekeltségeit, újabb benzinkutak megvásárlása révén a magyar cég rendelkezik majd a második legnagyobb kúthálózattal. A határontúli magyar vezetők többnyire örömmel fogadják és bátorítják a magyar gazdasági expanziót, a gazdasági élet élénkülését, az elhelyezkedési lehetőségek javulását remélik tőle. Így nyerhet – némi módosítással – új értelmet a régi dal: „Mol-kút áll a Hargitán”.
|