OFFLINE | puncs | yo-hely
Barangolások Kolozsváron
A kincses város
(2004. december)
Az Ufi szer­kesz­tő­sé­ge – a nem­zet üdülőprivatizátorának fé­lel­me­in ér­zett fel­buz­du­lás­ból – no­vem­ber kö­ze­pén Er­dély fő­vá­ro­sá­ba, Ko­lozs­vár­ra lá­to­ga­tott, hogy sa­ját sze­mé­vel meg­ta­pasz­tal­ja, ho­gyan ké­szü­lő­dik 23 mil­lió ro­mán és más­fél mil­lió ma­gyar el­özön­le­ni a cson­ka or­szá­got és mi­lyen furmányokat ta­lál­tak ki a ma­gyar tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás, egész­ség­ügy, nyug­díj­rend­szer, te­me­té­si­se­gé­lye­zés-rend­szer, va­la­mint a csirkefarhát-szindikátus tönk­re­té­te­lé­re. Öröm­mel je­lent­jük, hogy tár­sze­ke­rek­nek nyo­ma sincs, van vi­szont egy élő vá­ros, va­ló­sá­gos ma­gyar em­be­rek­kel.

A Bel­vá­ros
A vá­ros­né­zést ér­de­mes a köz­pont­ban kez­de­ni. Ko­lozs­vár­nak két fő­te­re van. Az egyik a Fő tér (piata Unirii – mond­juk úgy, a ma­gyar fő­tér). Itt ta­lál­ha­tó a Szent Mi­hály szé­kes­egy­ház és a Má­tyás szo­bor. A ma­gyar (és évek óta már a ro­mán) fi­a­ta­lok köz­ked­velt ta­lál­ko­zó­he­lye a ló­fa­rok­nál van. A fő­tért pa­lo­ták ha­tá­rol­ják, köz­tük a gyö­nyö­rű Bánffy-palota, me­lyet Er­dély leg­szebb ba­rokk épü­le­té­nek tar­ta­nak. Épít­te­tő­je Bánffy György, Er­dély fő­kor­mány­zó­ja volt. De itt áll a Rhédey-palota és a hely­bé­li­ek ál­tal lábasháznak ne­ve­zett Jó­si­ka-ház. Biz­ton ál­lít­ha­tom, hogy a tér Kö­zép-Eu­ró­pa egyik leg­szebb fő­te­re. A Fő tér­től nem mes­­sze áll Má­tyás ki­rály szü­lő­há­za. Ma kép­ző­mű­vé­sze­ti is­ko­la mű­kö­dik az épü­let­ben. Ma­gyar, ro­mán és an­gol nyel­vű táb­la em­lé­ke­zik meg az igaz­sá­gos ki­rály­ról. A ro­mán és an­gol nyel­vű szö­veg­ben meg­ta­lál­ha­tó a Cor­vi­nul Matei ro­mán szár­ma­zá­sú ma­gyar ki­rály for­du­lat, mely kí­sér­te­ti­e­sen em­lé­kez­tet a Fő té­ri Má­tyás szo­bor ta­lap­za­tán el­he­lye­zett Nicolae Iorga-(nagy ro­mán történész)-idézetre, mely sza­bad for­dí­tás­ban a kö­vet­ke­ző: Cor­vi­nul Matei, aki min­den­kit le­győ­zött, csak a sa­ját né­pét nem tud­ta le­győz­ni (Itt a sa­ját nép szó­kap­cso­lat a ro­mán né­pet je­lö­li, ugyan mi mást.). Má­tyás szü­lő­há­zá­val szem­ben van az úgy­ne­ve­zett Szar­vas-ház. Eb­ben a ház­ban lát­ta meg a nap­vi­lá­got Bocs­kai Ist­ván, er­dé­lyi fe­je­de­lem is. A má­sik, a „ro­mán fő­tér”, a Piata Avram Iancu (Bocs­kai tér). Itt áll a nagy ro­mán ügy­véd és for­ra­dal­már Avram Iancu mo­nu­men­tá­lis szob­ra, ha­va­si kür­tök­kel, kard­dal, ha­nyag kar­len­dí­tés­sel. Avram Iancu, Móc­föld szü­löt­te, az 1848–49-es ma­gyar for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc ide­jén szer­zett el­évül­he­tet­len ér­de­me­ket az oszt­rák csá­szá­ri ud­var­ban ma­gyar aj­kú­ak ki­ir­tá­sá­val. Nagyenyed, Felvinc, Torockószentgyörgy csak né­hány pél­da azok kö­zül, ahol Iancu to­le­ran­cia­fesz­ti­vált ren­de­zett. Sza­bad­csa­pa­tai ga­ráz­dál­ko­dá­sá­nak lett ál­do­za­ta Vas­vá­ri Pál is. A té­ren áll a Ko­lozs­vá­ri Nem­ze­ti Szín­ház. 1920-tól Ro­mán Ope­ra és Nem­ze­ti Szín­ház mű­kö­dik ben­ne. Ré­gen ez volt a ma­gyar szín­ház, de kel­lett a hely a ro­mán kul­tú­rá­nak, ezért a ma­gyar szín­há­zat át­köl­töz­tet­ték a sé­ta­tér mel­lé. A ro­mán fő­té­ren áll az 1923 és ’33 kö­zött épült nagy or­to­dox ka­ted­rá­lis is. Kö­vet­ke­ző ál­lo­má­sunk a Far­kas ut­cai (str. Kogalniceanu) re­for­má­tus temp­lom. A temp­lo­mot Má­tyás ki­rály ren­de­le­té­re kezd­ték el épí­te­ni, és kez­det­ben a mi­no­ri­ták temp­lo­ma volt, majd Beth­len Gá­bor a re­for­má­tu­sok­nak ado­má­nyoz­ta. Az­óta is az er­dé­lyi kál­vi­niz­mus jel­ké­pe. Itt van el­te­met­ve I. és II. Apa­fi Mi­hály és fe­le­sé­ge­ik, Bor­nem­is­­sza An­na és Beth­len Ka­ta. Sír­em­lé­kü­ket Kós Kár­oly ter­vez­te. A temp­lom előtt áll a Ko­lozs­vá­ri test­vé­rek Már­ton és György Sár­kány­ölő Szent György lovasszobrának má­so­la­ta. Az ere­de­ti a prá­gai Hra­dzsin­ban lel­he­tő fel. Eb­ben az ut­cá­ban van a Babes–Bolyai Tu­do­mány­egye­tem – Alpár Ig­nác ál­tal ter­ve­zett – fő­épü­le­te is. Nem mes­­sze az egye­tem­től ta­lál­juk a Házsongárdi te­me­tőt, Er­dély leg­ne­ve­sebb sír­kert­jét. Er­dély szel­le­mi és mű­vé­sze­ti nagy­ja­i­nak so­ra alus­­sza itt örök ál­mát.
Bár a bel­vá­ros még szám­ta­lan ne­ve­ze­tes­ség­gel büsz­kél­ke­dik, mi a kül­vá­ros fe­lé in­du­lunk. A vá­ros mél­tó­ság­tel­je­sen tű­ri, hogy kör­be­nő­je a pa­nel­dzsun­gel. A 60-as, 70-es évek­ben fel­hú­zott Grigorescu, Haj­nal, Györgyfalvi, Marasti és fő­képp Mo­nos­to­ri ne­gyed­ben kb. két­száz­öt­ven­ezer em­ber zsú­fo­ló­dik koc­ka­la­ká­sok­ban. Ér­de­kes je­len­ség a Mo­nos­to­ri ne­gyed te­me­tő­je, ami gya­kor­la­ti­lag a panelnegyed kö­ze­pén, a domb­ol­da­lon he­lyez­ke­dik el. Sok ma­gyar fi­a­tal, egye­te­mis­ta él Mo­nos­to­ron. Itt ugyan­is ol­csóbb az al­bér­let, bár a jobb ál­la­po­tú la­ká­so­kért Mo­nos­to­ron is szin­te bu­da­pes­ti árat kell fi­zet­ni. Nem rit­ka, hogy egy-egy pa­nel­la­kás 300 ezer Ft/nm kö­rü­li áron cse­rél gaz­dát. A bel­vá­ros még en­nél is drá­gább!

Éj­sza­kai élet
A ko­lozs­vá­ri ma­gya­rok kö­ré­ben és fő­leg a ma­gyar sza­kos egye­te­mis­ták kö­ré­ben kul­ti­kus hely­nek szá­mít a Café Bul­ga­kov. A mű­in­téz­mény a Babes–Bolyai egye­tem szom­széd­sá­gá­ban, a Micu Klein ut­cá­ban lel­he­tő fel. Nyá­ron a kert­he­lyi­ség­ben, té­len a ben­ti ter­mek­ben be­szél­get, vi­tat­ko­zik és per­sze kor­tyol­ja a csí­ki sört a nagy­ér­de­mű. Azt mond­ják, a he­lyi kocs­mák csak ak­kor „men­nek”, ha ott meg­te­lep­szik egy-egy hú­zó­név vagy tár­su­lat. A Café Bul­ga­ko­vé a már meg­szűnt Elő­re­tolt Hely­őr­ség cí­mű iro­dal­mi lap ma is prak­ti­zá­ló fi­a­tal szer­ző­gár­dá­ja. A má­sik kulthely a ma­gyar egye­te­mis­ták kö­ré­ben a kis­sé odébb, a Mikó ut­cá­ban ta­lál­ha­tó Prospero. Ez a hely is büsz­kél­ked­het kert­he­lyi­ség­gel és ben­ti ter­mek­kel. És mi­vel az át­lag ma­gyar egye­te­mis­ta sze­re­ti a vál­to­za­tos­sá­got, gyak­ran meg­tör­té­nik, hogy az el­ső (öt) sör a Bulgiban, a má­so­dik (öt) pe­dig a Prosperoban csú­szik le. Né­hány éve még törzs­hely­nek szá­mí­tott a Pub ne­ve­ze­tű mű­in­téz­mény is a Horea ut­cá­ban, de a Bul­ga­kov meg­je­le­né­se el­szip­pan­tot­ta a fi­a­tal ér­tel­mi­sé­get. Ma a Pub már in­kább 14-16 éves grufti és punk csit­rik ha­zá­ja. A Bul­ga­kov pin­cé­jé­ben mű­kö­dik a hí­res-hír­hedt Bretter kör. Fel­ol­va­só­est­je­in sok fi­a­tal te­het­sé­ges és te­het­ség­te­len köl­tő és köl­tő­nő fa­kadt ki hisz­té­ri­kus sí­rás­ban a „nagy” köl­tők (Or­bán, Sántha, Far­kas Well-mann, Bréda) szí­va­tá­sa­i­tól. A ma­gyar iro­dal­mi és tár­sa­sá­gi élet pá­rat­lan Ko­lozs­vá­ron. A vá­ros hatvanezres ma­gyar­sá­ga a kb. héterzes ma­gyar egye­te­mis­ta kö­zös­ség­gel kul­tu­rá­lis és szel­le­mi élet­ben ná­lá­nál jó­val na­gyobb ma­gyar­or­szá­gi vá­ro­so­kat szé­gye­nít meg.

A nagy ur­ba­ni­zá­tor
Funar 14 éves városlása rá­nyom­ta bé­lye­gét Ko­lozs­vár­ra. Kezd­ve az­zal, hogy Ko­lozs­vár ne­ve ma­gya­rul nincs ki­ír­va (vi­szont aki a feleki lej­tőn, dél­ről kö­ze­lí­ti meg a vá­rost, azt kü­lön kö­szön­tik né­me­tül, an­go­lul, spa­nyo­lul, fran­ci­á­ul, ola­szul, ara­bul, své­dül, oro­szul, hé­be­rül, ja­pá­nul és kí­na­i­ul – le­het, hogy nem tel­jes a lis­ta). A nagy ur­ba­ni­zá­tor ké­jes vi­gyor­ral sze­rel­tet­te le a ma­gyar hely­ség­név­táb­lá­kat 2002-ben, mert a nép­szám­lá­lá­son húsz szá­za­lék alá csök­kent a ma­gya­rok szám­ará­nya. (A tör­vény be­tű­je sze­rint, ahol húsz szá­za­lék fö­lött van egy nem­ze­ti­ség szám­ará­nya, ott a ki­sebb­ség nyel­vén is ki kell ír­ni a te­le­pü­lés­ne­vet.) Ér­de­kes je­len­ség­ként em­lít­het­jük a vá­ros men­ti uta­kon fel-fel­tű­nő táb­lá­kat, ame­lye­ken a Ro­mán Al­kot­mány pas­­szu­sai ol­vas­ha­tók sár­ga ala­pon fe­ke­te be­tűk­kel. Sza­bad for­dí­tás­ban kb. en­­nyi: Ro­má­nia ál­lam­nyel­ve a ro­mán. A ro­mán nyel­vet is­mer­ni min­den ál­lam­pol­gár­nak kö­te­les­sé­ge. Pél­dát­lan to­le­ran­cia. Ko­vács Lász­ló mind a tíz uj­ját meg­nyal­ná, ha lát­ná, men­­nyi­re nem akar­ják ke­le­ti szom­szé­da­ink meg­sér­te­ni a ma­gya­rok ér­zé­keny­sé­gét. (Kí­ván­csi va­gyok, mi­kor fog a ro­mán vagy a szlo­vák kül­ügy­mi­nisz­ter Kosice he­lyett Kas­sát, vagy Oradea, he­lyett Nagy­vá­ra­dot mon­da­ni, csak azért, hogy meg ne sért­se a szom­szé­dos né­pek ér­zé­keny­sé­gét. Ko­vács ugyan­is elő­sze­re­tet­tel mond Po­zsony he­lyett Bratislavát.) Funarhoz köt­he­tő ámok­fu­tás még a ma­gyar fő­tér (Fő tér – piata Unirii) fel­dú­lá­sa. Má­tyás ki­rály lovasszob-ra előtt há­rom mé­ter mély göd­rök tátonganak. Mely­nek al­ján ré­gi vá­ros­fal-ma­rad­vá­nyok. Nagy ro­mán tör­té­né­szek sze­rint a dák–ró­mai Napoca ma­rad­vá­nyai. A fel­tá­rás idő­sza­ká­ban meg­tör­tént eset volt, hogy egy reg­ge­len, hogy-hogynem, a fal­ma­rad­vány a föld­fel­szín fö­lé kú­szott. A köz­rö­hej el­ke­rü­lé­se vé­gett az­tán né­hány cen­tit vis­­sza­bon­tot­tak a pá­rat­lan mű­em­lék­ből ki­csi Kőmíves Ke­le­me­nek – a kö­vet­ke­ző éj­je­len.
A 2004. évi ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­so­kon Emil Boc, a de­mok­ra­ta–li­be­rá­lis el­len­zék je­lölt­je nyer­te el Ko­lozs­vár el­ső szé­két. Bár már érez­he­tő a vál­to­zás sze­le, Funar sza­ga még ott van a levegőben. A kék-sárga-piros pa­dok, sze­me­tes­ku­kák, osz­lo­pok, ka­rá­csony­fa­iz­zók, fő­té­ri zász­ló­er­dő (Boc ja­vá­ra le­gyen mond­va, hogy a fő­té­ri ro­mán tri­ko­lór­ok fe­lét uni­ós­ra cse­rél­te) leg­in­kább egy fil­lé­res au­tó­il­la­to­sí­tók­kal, mű­szőr­me kor­mány­ke­rék-vé­dő­vel, és ol­csó mat­ri­cák­kal feltunningolt full-extrás Mer­ce­des­hez te­szi ha­son­la­tos­sá Ko­lozs­várt. Boc ígé­re­tet tett, hogy a vá­lasz­tá­sok után (2004. no­vem­ber 28.) meg­kez­di a pa­dok, sze­me­tes­ku­kák, osz­lo­pok át­fes­té­sét, a zász­lók le­vé­tel­ét, a fő­té­ri göd­rök be­te­me­té­sét. Az Ufi szer­kesz­tő­sé­ge sok si­kert kí­ván Emil Bocnak, de his­­szük, ha lát­juk.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #1: _Kisovics Katalin (2006. -0. 8-. 02: 1)  

Ma 2006. van, májusban voltam Kolozsváron, a Mátyás szobornál nem változott a zászlóerdő

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”
    Állati jogok Kínában