Lapunknak adott exkluzív interjújában a győri egyházmegye püspöke beszélt a több irányból felerősödött keresztény-ellenességről, az Európai Alkotmányról, elődjének, a mártírsorsot vállalt Apor Vilmos püspök örökségéről, és arról, hogy milyen lelki állapot jellemzi 2003 végén az országot.

Példaképéhez, Egerszegi Krisztinához hasonlóan nagyon fiatalon 13 évesen robbant be a magyar úszósportba; három világversenyen tizenegy érmet nyert. Tavaly, a berlini nagymedencés Eb-n négy ezüstöt, a riesai rövid pályás Európa-bajnokságon három aranyat és egy ezüstöt. Idén nyáron Barcelonában pedig három ezüstöt. Ehhez hasonló teljesítményre még a legnagyobb riválisa, az ukrán Jana Klocskova sem volt képes.

Stí­lus, mű­velt­ség és szín­vo­nal nél­kül nem lesz élet­ké­pes ma­gyar kon­zer­va­ti­viz­mus – nyi­lat­koz­ta la­punk­nak Gyurgyák Já­nos esz­me­tör­té­nész, az Osiris ki­adó fő­szer­kesz­tő­je és igaz­ga­tó­ja, akit azért ke­res­tünk föl, hogy a ma­gyar kon­zer­va­ti­viz­mus múlt­já­ról, je­le­né­ről, a bal­ol­dal meg­úju­lá­sá­ról kér­dez­zük. A két éve meg­je­lent A zsi­dó­kér­dés Ma­gyar­or­szá­gon cí­mű mo­no­grá­fia szer­ző­je úgy vé­li, hogy a ma­gyar–zsi­dó együtt­élés az iden­ti­tá­sok erős­sé­ge mi­att olyan bo­nyo­lult prob­lé­ma, a Gu­ten­berg-ga­la­xist pe­dig még nem te­met­né.

Nagy a helyezkedés a magyar politikai életben. A pártok igyekeznek területet foglalni maguknak, készülnek a jövő évi európai parlamenti választásokra, és egy új politikai erő is színre lépett a közelmúltban. Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk a pártok körüli történésekről.

Az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc év­for­du­ló­já­ra ké­szül­ve ke­res­tük föl Nagy Gás­pár Kos­suth- és Jó­zsef At­ti­la-dí­jas köl­tőt, a Hi­tel szer­kesz­tő­jét. – Nem vol­tam bá­tor, csak nem mer­tem fél­ni – nyi­lat­koz­ta la­punk­nak Nagy Gás­pár, utal­va a ta­ta­bá­nyai Új For­rás­ban 1984-ben meg­je­lent hí­res ver­sét, az Örök­nyár: el­múl­tam 9 éves című írás meg­je­le­né­sét kö­ve­tő po­li­ti­kai haj­tó­va­dá­szat­ra. A köl­tő úgy vé­li: az öt­ven­hat­ról és Nagy Im­re em­lé­ké­ről nyíl­tan val­ló vers­től azért ijedt meg az egy­ál­ta­lán nem ked­ves ha­ta­lom, mert ere­jé­nek gyen­gü­lé­sét érezte.

Ma­gyar­or­szá­gon szü­le­tett 1921-ben a ne­ves ka­to­li­kus fi­lo­zó­fus, Mol­nár Ta­más, aki 1946-ban hagy­ta el az or­szá­got. Ta­nul­má­nyai be­fe­je­zé­se után ok­ta­tott töb­bek kö­zött a Yale-en, a Co­lum­bi­án, a Sor­bonne­-on és Fran­cia­or­szág­ban, Olasz­or­szág­ban, Ar­gen­tí­ná­ban is volt el­nö­ki ta­nács­adó. A vi­lá­got nem tit­kolt bo­rú­lá­tás­sal szem­lé­lő pro­fes­­szor la­punk­nak el­mond­ta: nem hi­szi, hogy az isz­lám fe­nye­get­né a nyugati ci­vi­li­zá­ci­ót.

Az Or­bán-kor­mány „ar­ca” ta­valy ős­­szel ke­mény fá­ba vág­ta a fej­szé­jét: a tu­laj­do­no­sok az el­ső ma­gyar hír­te­le­ví­zió fel­épí­té­sé­vel bíz­ták meg. Bár még nem telt egy év a csa­tor­na éle­té­ben, a Hír Té­vé el­nö­ke ér­de­kes ta­pasz­ta­la­tok­ra tett szert, ame­lye­ket meg­osz­tott la­punk ol­va­só­i­val.

A polgári kormány külügyminisztere lapunknak adott exkluzív interjújában beszélt az Európai Uniónak a beteg magyar gazdaságra gyakorolt várható hatásairól, a kettős állampolgárságról, valamint a hátrálás kormányának külpolitikai baklövéseiről.

A Színművészeti Főiskolán végzett 1997-ben Balatoni Monika, aki jelenleg a Madách Színház dramaturgja. Színházi munkája mellett könyvsorozatot szerkeszt a Kairosz Kiadónál, rendez, színház és pedagógia ötvözésével pedig hátrányos helyzetű fiatalok önkifejezésén segít. – A gondolatiságban nem lehet kompromisszumot kötni – mondta lapunknak a fiatal színházi szakember.

La­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban a ne­ves iro­da­lom­tör­té­nész, a Mil­len­ni­um volt kor­mány­biz­to­sa ké­nyes tör­té­nel­mi té­mák­ról és azok má­ig ha­tó kö­vet­kez­mé­nye­i­ről be­szélt, va­la­mint ar­ról is, hogy na­gyon sze­re­ti a ha­zá­ját, de rossz vé­le­mén­­nyel van ró­la, mert az nem be­csü­li meg hő­se­it.