Már csak né­há­nyat kell alud­ni és ün­ne­pel­het­jük, hogy uni­ós pol­gá­rok let­tünk, vagy ép­pen si­rat­hat­juk Ma­gyar­or­szág füg­get­len­sé­gét, eset­leg kö­zöm­bö­sen vál­lat von­ha­tunk – ki­nek me­lyik meg­ol­dás áll kö­ze­lebb a szí­vé­hez. EU-csatlakozásunk nem je­lent ugyan a rend­szer­vál­toz­ta­tás­hoz ha­son­lít­ha­tó pa­ra­dig­ma­vál­tást min­den­nap­ja­ink­ban, de nem is hagy­ja érin­tet­le­nül éle­tün­ket.

Fe­le­lőt­len min­den po­li­ti­kus, aki a köz­jo­gi be­ren­dez­ke­dés alap­ja­it vé­gig­gon­do­lat­lan és a pil­la­nat­nyi nép­sze­rű­sé­get szem előtt tar­tó ja­vas­la­tok­kal kez­di el bon­to­gat­ni – mond­ta Kuncze Gá­bor, an­nak a SZDSZ-nek a ve­ze­tő­je, amely ép­pen azt pró­bál­ja el­hi­tet­ni az or­szág­gal, hogy á, ké­rem, mi nem is va­gyunk kor­má­nyon. A jófej li­be­rá­li­sok rá­adá­sul adót csök­ken­te­nénk, pri­va­ti­zál­nának meg min­den, de hát a szo­ci­a­lis­ták nem en­ge­dik. Mind­eset­re ja­vas­lom az ak­tu­á­lis, SZDSZ-es uni­ós kér­dés he­lyett a kö­vet­ke­zőt: Ön sze­rint kor­má­nyon va­gyunk? 1. Á, de­hogy... (li­be­rá­lis vá­lasz), 2. Miazhogy! (szo­ci­a­lis­ta vá­lasz), 3. Saj­nos. (konz. vál.)

Acsarkodnak ránk! A Valutaalap például előbb dicsér – ismerjük az ilyet, két sor, nincs benne sok köszönet –, rendszerváltó országok élenjárója, így megy úgy, aztán letol, mert káros gazdasági folyamatok indultak el.

Az építkezés éve (kormány), a leépítés éve (Fidesz), a rizs nemzetközi éve (ENSZ) vagy éppen a majom éve (kínai horoszkóp) lesz-e 2004? Szűk tizenkét hónap múlva mindenki eldöntheti személyes meggyőződése és vérmérséklete szerint, mindenesetre mozgalmas esztendő elé nézünk.

A december különös hónap, lehet utálni hidegét és sötétjét, ugyanakkor szerethető ünnepeinek forralt boros, sült gesztenyés hangulata miatt. Bár statisztikailag kimutatható, hogy e hónap különösen kedvez az öngyilkosságoknak, mi a Brian élete betétdalát dúdolva az élet naposabb oldalát nézzük.

„Mi lesz itt?” – kér­dez­get­ték pla­ká­to­kon or­szág­szer­te 1990 őszén, az el­ső ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­sok kam­pá­nyá­ban az ak­kor még nem a kispártiság komp­le­xu­sá­tól szen­ve­dő sza­bad de­mok­ra­ták. Nem ké­sett az MDF ma­ga­biz­tos vá­la­sza sem: „Mi le­szünk itt” – hir­det­ték az el­len­pla­ká­tok, az­tán mégis simán el­buk­ták az őszi választást.

Úgy tű­nik, a fel­ső­ok­ta­tás és az ott ta­nu­lók nem tar­toz­nak a szo­ci­a­lis­ták szív­ügyei kö­zé. Mi­kor a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um­ból ki­szi­vár­gott, hogy az 53. he­ti nyug­díj eset­leg csak a jö­vő év ele­jén ke­rül­ne ki­fi­ze­tés­re, óri­á­si volt a fel­hör­dü­lés a szo­ci­a­lis­ták so­ra­i­ban, ugyan­ak­kor a di­á­kok uta­zá­si ked­vez­mé­nye­i­nek meg­nyir­bá­lá­sá­ra vo­nat­ko­zó ter­vek, il­let­ve a di­ák­hi­tel ka­ma­ta­i­nak emel­ke­dé­se nem lép­ték át az MSZP in­ger­kü­szöb­ét.

Nem ért­jük – ez volt az el­ső re­ak­ci­ónk. No, nem a bró­ker­bot­rány egy­re job­ban te­re­bé­lye­se­dő ügyét – az töb­bé-ke­vés­sé kö­vet­he­tő. Nem is a kor­mány­fő ma­gya­rá­za­ta­it – bár itt már több gon­dunk volt; alap­ve­tő­en ért­he­tő­ek ma­rad­tak az ed­dig köztársaság-gyerek-paunió szel­le­mi há­rom­szög­ben moz­gó szös­­sze­ne­te­ket fel­vál­tó szpí­csek a ma­ku­lát­lan­ság­ról. Ami tel­jes­ség­gel rej­tély: ho­gyan le­het­sé­ges, hogy a rend­szer­vál­tás után ti­zen­há­rom esz­ten­dő­vel a mi­nisz­ter­el­nök nyil­vá­nos haj­tó­va­dá­sza­tot in­dít­son egy köz­tiszt­vi­se­lő, a PSZÁF el­nö­ke el­len. Akit hi­va­ta­li vizs­gá­la­tai mi­att ver­tek meg. A ne­vet­sé­ges­sé­gé­ben is szo­mo­rú rend­őr­sé­gi mel­lé­du­má­lást a sep­rű­nyél­lel ko­co­gó em­ber­ről ne is em­lít­sük, mert csak el­dur­ran­na a búránk.

Vég­ér­vé­nye­sen meg­dőlt az a kor­mány­pár­ti po­li­ti­ku­sok ál­tal ter­jesz­tett és a bal­ol­da­li saj­tó ál­tal vissz­hang­zott tör­té­net, mi­sze­rint a K&H ügy fő­sze­rep­lő­je, Kul­csár At­ti­la ma­gá­nyos hős, af­fé­le mo­dern Till Eulenspiegel, aki csak a ma­ga csa­va­ros eszé­re és gó­bés tu­laj­don­sá­ga­i­ra ha­gyat­koz­va csi­nált hü­lyét a ma­gyar bank­vi­lág­ból. A Ma­gyar Nem­zet ugyan­is cím­lap­ján ­hoz­ta le azt mi­nisz­ter­el­nök­sé­gi ál­lan­dó be­lé­pőt, ami nyil­ván­va­ló­vá tet­te, hogy Kul­csár nagyon fon­tos em­ber.