Pár hete népszavazásra került sor Romániában, amelynek keretében a Bukarest által 2007-re vágyott EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosításról nyilváníthattak véleményt az állampolgárok. A több ezer éves, dákoromán kontinuitásban megedzett román európaiság e referendummal is leckét adott demokráciaértelmezésből a művelt Nyugatnak: egyes szavazókörökben még a túlvilágra költözöttek is leadhatták voksaikat.

Hos­­szú, for­ró nyár volt az idei az egy­ko­ri Ju­go­szlá­vi­á­ban, bár ezt a ma­gyar kül­po­li­ti­kai új­ság­írás Irak ár­nyé­ká­ban alig vet­te ész­re. Új­ra fel­iz­zott Ko­szo­vó, ki­újul­tak a har­cok Ma­ce­dó­ni­á­ban, meg­rop­pant a nyu­ga­ti ori­en­tá­ci­ó­jú szerb elit, meg­ug­rott a ma­gyar­el­le­nes in­ci­den­sek szá­ma a Dél­vi­dé­ken, re­cseg­ni-ro­pog­ni kez­dett Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na. Az a dokt­ri­ner, a he­lyi kö­rül­mé­nye­ket fi­gyel­men kí­vül ha­gyó rend­szer in­gott meg, amelyet a bosz­ni­ai és ko­szo­vói há­bo­rút – egyéb­ként el­is­me­rés­re mél­tó ke­mény­ség­gel – le­zá­ró Egye­sült Ál­la­mok ho­zott lét­re.

November elsején tették nyilvánossá a biztosítók a kötelező biztosításra vonatkozó 2004-es tarifáikat. A közzétételt minden évben hosszas titkolózás és taktikázás előzi meg, mindenki minél nagyobb szeletet szeretne magáénak tudni a piacból, persze úgy, hogy ez lehetőleg ne menjen profitja rovására.

A Ringa Hús­ipa­ri Rt. ta­valy 100 mil­li­ós nye­re­ség­gel zárt. Mai na­pig a Dr. Tóth Er­vin ne­vé­vel jel­zett ve­ze­tés mint­egy egy­mil­li­árd fo­rint vesz­te­sé­get hal­mo­zott fel; csak­hogy ezt Ka­pu­vá­ron sen­ki sem hi­szi el. „Pénz­ügyi ma­ni­pu­lá­ci­ók áll­nak a hát­tér­ben” – mond­ják a ka­pu­vá­ri­ak.

Ez­zel a cím­mel ren­de­zett kon­fe­ren­ci­át az Auszt­ri­ai Ma­gyar Egye­sü­le­tek és Szer­ve­ze­tek Köz­pon­ti Szö­vet­sé­ge szep­tem­ber 6–7-én a bur­gen­lan­di Felsőpulyán. Bur­gen­land­ban jár­va mind­un­ta­lan az jut az em­ber eszé­be, ilyen len­ne a Nyu­gat-Du­nán­túl is, ha Ma­gyar­or­szá­gon nincs kom­mu­niz­mus. Jó utak, gon­do­zott ha­tár, rend­ben tar­tott épü­le­tek. Felsőpulya vá­ros­ka ápolt és ren­de­zett, pe­dig száz éve még át­la­go­san po­ros kis ma­gyar fa­lu volt, amint ezt a hely­be­li „ma­gyar kocs­ma” fa­lán füg­gő fény­kép-rep­ro­duk­ci­ók ta­nú­sít­ják.

Gyak­ran hall­ha­tó, hogy Medgyessy Pé­ter kor­má­nyá­nak te­vé­keny­sé­gét a sod­ró­dás, a hos­­szú tá­vú el­kép­ze­lé­sek hi­á­nyá­ban, sok­szor az egy­más­nak is el­lent­mon­dó, a na­pi ügy- és vál­ság­ke­ze­lő lé­pé­sek jel­lem­zik.
A ka­bi­net egyet­len mi­nisz­te­ré­ről, Ma­gyar Bá­lint­ról azon­ban leg­bő­szebb po­li­ti­kai el­len­fe­lei sem fel­té­te­lez­nek kon­cep­ci­ót­lan­sá­got. Sőt, so­kak­ban ép­pen e terv meg­lé­te és kö­vet­ke­ze­tes vé­gigvi­te­le kelt ko­moly ag­go­dal­mat.

Teller Ede egy mars­la­kó. Leg­alább­is így lát­ja Szentgyörgyi Zsu­zsa a 168 „Chirac” Óra ha­sáb­ja­in. Nanu nanu meg a Minimax me­se­csa­tor­na – as­­szo­ci­ál­hat­nak ez alap­ján a tő­lük el­vár­ha­tó szín­vo­na­lon a ri­por­ter ke­res­te­tik if­jú ver­seny­zői. Ol­va­sott fi­a­ta­lok. De ne sza­lad­junk en­­nyi­re elő­re. Nyúl­junk vissza kez­dés­ként a fé­nyes múlt­ba, egé­szen a 2002-es vá­lasz­tá­si kam­pá­nyig.

A kormányzati reformdüh a felsőoktatást sem kerülte el. A szocialista–liberális-kormányzat bebizonyította, hogy mindent megtesz a polgári kormány felsőoktatás terén elért eredményeinek szétverése érdekében. Magyar Bálint hadat üzent a diákhitelnek, a hallgatói létszám növelésének, a fejlesztési-beruházási programoknak és az egyetemek egyesítésének is. A pszeudo-liberális oktatási miniszter a diákok zsebéből veszi ki a pénzt a diákhitel kamatának emelésével, milliárdokat von el az intézményektől, a felsőoktatási reform-koncepcióval elbocsátásokra kényszeríti az egyetemeket, ugyanakkor drága magánkollégiumokba kényszerítené a hallgatókat, akiktől megvonná az alanyi jogon járó ösztöndíjat.

Az ira­ki ese­mé­nyek az el­múlt hó­na­pok­ban fo­ko­za­to­san ero­dál­ták Bush ame­ri­kai el­nök belföldi nép­sze­rű­ség­ét. Az okok azon­ban más­hol ke­re­sen­dő­ek, mint azt az eu­ró­pai köz­vé­le­mény gon­dol­ná.
Mivel a New York-i terrortámadások emléke még élénken él az amerikai társadalomban, s a felmérések szerint Szaddam Husszeint felelősnek tekintik, a választókat nem elsősorban a tömegpusztító fegyverek hiánya vagy a kedvezőtlen nemzetközi környezet aggasztja: sokkal inkább az egyre nagyobb számú halott amerikai katona csökkenti Bush elnök népszerűségét.

A szep­tem­ber 21-én meg­ren­de­zett ba­jor tar­to­má­nyi vá­lasz­tá­so­kon a Keresztény-Szociális Unió (CSU) föld­ren­gés­sze­rű győ­zel­met ara­tott. A párt a vok­sok 60,7 szá­za­lé­kát kap­ta a sza­bad­ál­lam­ban, mely a 180 fős mün­che­ni tar­to­má­nyi gyű­lés­ben 124 kép­vi­se­lői he­lyet je­lent. Mind a 92 egyé­ni kör­zet­ben a CSU je­lölt­je győ­zött. Ez­zel a Szö­vet­sé­gi Köz­tár­sa­ság tör­té­ne­té­ben elő­ször si­ke­rült egy párt­nak a tar­to­má­nyi al­kot­mány mó­do­sí­tá­sá­hoz ele­gen­dő két­har­ma­dos – 69 szá­za­lé­kos – több­sé­get meg­sze­rez­nie. Míg Stoiber ve­ze­té­sé­vel a CSU az 1998-as ered­mé­nye­i­hez ké­pest több, mint 7,8 szá­za­lék­kal tud­na nö­vel­ni tá­mo­ga­tott­sá­gát, ad­dig a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták (SPD) az el­ért 19,6 szá­za­lé­kuk­kal – 41 man­dá­tum­mal – min­den idők leg­meg­alá­zóbb ve­re­sé­gét szen­ved­ték. (E tel­je­sít­mény an­nál is kí­no­sabb, mi­vel so­kan már az 1998-as ered­mény után, a 28 szá­za­lé­kot kö­ve­tő­en úgy vél­ték, 25 szá­za­lék alatt már nem ne­vez­he­tő nép­párt­nak egy po­li­ti­kai ala­ku­lat.)